Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

XXVIII anélkül, hogy a befolyt összegből áruhitelezőinek követeléseire bármit is fizetett volna. A Btk. 386. §-a alá eső csalás alól felmentetett, mert a vagyon elidegenítése nem történt a bekövetkező bírósági végrehajtás előtt, a Btk. 387. §-a pedig azért nem alkalmaztatott, mert nem mutattatott ki az a mellőzhetetlen feltétel, hogy a csődejárás kéretett, de a csőd a törvényben meghatározott okból ki nem mondatott — --- — — -— — — --- --XXXII. FEJEZET. Okirathamisitás. 11. A be nem jegyzett czég üzleti könyvei a kereskedelmi törvény 31. §-a szerint a czégen kivül álló személyekkel szemben bizonyító erővel nem bírván, ily irányban okirathamisitás nem követhető el. — A czégnek aláírásával el nem látott, de a czégnek könyvvezetője által üzleti könyvekre való hivatkozással kiadott számla alkalmas lehet arra, hogy bizonyító okiratot képezzen. E hamis tartalmú okiratnak kiállítása tehát a Btk. 401., 402. §-ai rendelkezése alá esik — A vádlottak között a büntetendő cselekményre nézve létrejött megegyezés a reábirás tényét egymagában nem bizonyítja. Ha A. készíti a hamis okiratot, B. pedig felhasználja s igy a Btk. 401. S-ában meghatározott tényálladékhoz mindketten egy-egy elkövetési cselekedettel járulnak, a Btk. 70. §-a értelmében tettestársaság áll be — __. --44. Vádlottak felmentettek a Btk. 400. S'^ba ütköző bűncselekmény vádja alól, mert abbeli cselekményük, hogy az előttük ismeretlen egyéneknek a telekkönyvi tulajdonosokkal való azonosságát a közjegyző előtt jóhiszeműen igazolták, csupán gondatlanságot állapit meg, a Btk. 400. §-a szerint pedig nem a gondatlanságból elkövetett cselekmény büntettetik, hanem ama §. alapján azok büntetendők, akik szándékosan, tehát tudva rosszhiszeműen, bűnös szándékkal működnek közre, hogy valótlan tények vezettessenek be közokiratba vagy nyilvános könyvbe. — A közjegyzői okirat s az ennek alapján foganatosított bekebelezés csak a közokirathamisitásnál, vádlottak bűnösségének megállapítása esetében nyilvánítható érvénytelennek, és sértett is csak ebben az esetben jogosítható fel a bekebelezés törlésének kérésére— — 86. A váltóhamisítást elkövetett vádlott a végtárgyaláson hamis meghatalmazást mutatott fel annak bizonyítására, hogy neje nevének a bűnjel-váltóra írása jogszerű volt. Kimondatott, hogy e meghatalmazás jogok és kötelezettségek létezésének bizonyítására alkalmas, mert a váltóhamisitási bünpör kimeneteléhez képest a váltóper esetleg megújítható lett volna, és hogy a Btk. 401. §-nak «használat» kifejezése nem csupán a kötelezett féllel szemben való használatot jelent..__ ... — .._ _— 10)- A Btk. 400. S'ába ütköző közokirathamisitásban mondatott ki bű-