Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

nézve hatálytalan ugyan, de 2. r. alperesre mint harmadik személyre nézve, ki jóhiszeműen arra szerzett alzálogjogot, az ingatlan lekötve marad mindaddig, mig az alzálogjog ki nem törültetik, miért is az alapzálogjog helyesen rendeltetett csak a telekkönyvi rendelet 79. §-ában előirt fen tartással törültetni. 96. A részvénytársaság közgyűlése az alapitóknak, vagy másoknak a részvényesekkel szemben a társaság vagyonából valamely az alapszabályokba fel nem vett különös előnyt valamennyi részvényesnek egyértelmű beleegyezése nélkül a társaságot kötelező hatálylyal nem biztosithat. —A részvénytársaság közgyűlése által az alaptőke felemelése alkalmából azoknak részére, akik a társaság alapításakor kibocsátott részvényeket jegyezték, biztositott az az előjog, hogy a kibocsátandó uj részvények jegyzésére csakis ők legyenek jogosítva, s ekként a társaság jelenlegi részvényesei közül azok, akik az alapításkor részvényeket nem jegyeztek, hanem részvényeiket később szerezték meg, az uj részvények jegyzésére csak arra az esetre és csak annyiban legyenek jogosítva, ha és amennyiben az első aláírók az uj részvényeket át nem veszik, az első aláíróknak a többi részvényessel szemben biztositott oly különös előnyt képez, mely a társaságra nézve csak ugy bírhatna kötelező erővel, ha az a társaság alapításakor annak tervezetébe és ennek alapján az alapszabályokba felvétetett volna. (1900 szeptember 6. 790/900. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik, az alperes részvénytársaságnak 1899 február 5-én tartott közgyűlésén az a határozat, mely szerint kimondatott, hogy a kibocsátandó 1000 drb uj részvény jegyzésére csakis azok a részvényesek jogositvák, kik a társaság alapításakor kibocsátott részvényeket a nyitrai törvényszék okmánytárában őrzött aláírási iveken jegyezték, megsemmisíttetik.