Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

annak törlését elrendelni nem lehetett. A felek előadásából kitetszően 2. r. alperesnek alzálogjogilag bekebelezett követeléséből még 570 frt 18 kr. tőke, ennek 1878. évi márczius hó 27-től járó 6°/0-os kamata és 119 frt 86 kr. perköltség iránti követelése áll fenn, ezért a C. 2. sorsz. alatti zálogjog kitörlésére vonatkozóan kimondani kellett, hogy ennek teljes joghatálya csak az alzálogjog kitörlésével fog kezdődni. (1899 február 1. 732. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla : Az elsőbiróság Ítélete annyiban, a mennyiben 1. r. alperes annak tűrésére köteleztetett, hogy a C. 2. sorsz. alatt 1000 frt tőke erejéig bekebelezett zálogjog 15 nap alatt végrehajtás utján törültessék, érintetlenül, egyebekben pedig ugyanaz az Ítélet helybenhagyatik. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletének az 1. r. alperes javára C. 2. sorsz. alatt bekebelezett zálogjog kitörlésére s ezen alperes és felperes között felmerült perköltségnek kölcsönös megszüntetésére vonatkozó részei nem felebbeztetvén, erre való tekintettel azok érintetlenül voltak hagyandók. Ugyanazon Ítéletnek egyéb részei a vonatkozó indokok alapján és azért voltak helybenhagyandók, mert a C. 2. sorsz. alatt levő zálogjog bekeblezésének alapjául szolgált okiratban felperes elismeri, hogy ő 1. r. alperesnek a zálogjog bejegyzése előtt lejárt váltó alapján 1000 írttal tartozik, ezzel szemben felperesnek kellett volna bizonyítani azt, hogy 2. r. alperes az alzálogjogot rosszhiszeműen szerezte, ily irányban azonban felperes mi bizonyítékot sem szolgáltatott. (1899 október 10-én, 3355. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete nem felebbezett részében érintetlenül marad, felebbezett részében helybenhagyatik ; mert az 1. r. alperes javára bekebelezett zálogjognak alapjául szolgáló okirat tartalma szerint felperes egy 1000 frtos váltókövetelésnek biztosítására engedte a zálogjogot 1. r. alperes javára bekebeleztetni, melyre, miután felperes elismeri, hogy az okiratot ő állította ki és hogy a zálogjog bekebelezését is ő eszközölte ki, 2. r. alperes mint 1. r. alperesnek hitelezője jogszerűen szerzett alzálogjogot kiskorú gyermekei javára. Habár pedig a felperes és az 1. r. alperes előadásából megállapítható az, hogy az utóbbi javára 1000 frt erejéig bekebelezett zálogjog egy színlelt követelés biztosítására történt, ez a bekebelezés a most nevezett felekre