Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

221 összegéről a részvénytársaság üzleti könyveiből szerezzenek maguknak tájékozást, újból idézze meg, s a G. alatti kérdőpontok i—3 kérdéseire s az alperes által netalán előterjeszhető ellenkérdésekreperrendszerüen újból hallgassa ki és az eljárás törvényszerű befejezése után hozzon határozatot. * ¥ = V. ö. a Curiai Határozatok idei folyamának 28. számában 445. sz. a. közölt határozattal. 91. Hatályban áll az 1807. évi XXI. tcz. 9. §-ának az 1881. évi LXI. tcz. 254. §-a által is érvényben hagyott az a rendelkezése, hogy az úrbéri perekkel egy tekintet alá eső arányperben a felosztás alatt álló közös erdő épsége a szükséghez képest zárlat alkalmazásával is biztositható és biztositandó. — Az úrbéri biróságnak kötelessége az, hogy azokat a 'területeket és javadalmakat, melyeket az úrbéri itélet vagy egyezség az úrbéres közönségnek vagy egyes úrbéreseknek biztosit, azok részére az itélet vagy egyezség végrehajtása alkalmával sértetlenül adja át. Tehát jogának kell lenni ahhoz is, hogy meggátolja mindazokat a cselekményeket, melyek az úrbéres közönség és egyes úrbéresek részére kiadandó javak és javadalmak éppségét és állagát megtámadják, vagyis az 1867. évi XXI. tcz. 9. §-ának joghasonlata szerint felosztás alatt álló közös erdőt zár alá is helyezheti. — Az úrbéri biróságnak az a kötelessége, hogy az úrbéres közönség és az egyes úrbéresek részére kiadandó javak állagának éppsége felett őrködni tartozik, a birói átadás után megszűnik s annak megtörténtével nemcsak hivatva, de jogosítva sincs arra, hogy a birói átadás után birtokba lépett magánfelek cselekményeit ellenőrizze. (1900 június 20. 53. sz. a.) A debreczeni kir. itélő tábla: A kir. törvényszék végzését helybenhagyja. Indokok : Az úrbéri perekben való eljárást szabályozó törvé-