Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)
222 nyek és szabályrendeletek nem tartalmaznak ugyan oly rendelkezést, mely az úrbéri bíróságot az elkülönítés alatt álló közös erdőnek pusztítás esetén zár alá vételére utasítaná vagy annak alkalmazásától eltiltaná, de hatályban áll az 1807. évi XXI. tcz. 9. §-ának az 1881. évi LXI. tcz. 254. §-a által is érvényben hagyott az a rendelkezése, hogy az úrbéri perekkel egy tekintet alá eső arányperben a felosztás alatt álló közös erdő éppsége a szükséghez képest zárlat alkalmazásával is biztositható és biztosítandó. Az is kétségtelen, hogy az úrbéri bíróságnak kötelessége az, hogy azokat a területeket és javadalmakat, melyeket az úrbéri ítélet vagy egyezség az úrbéres közönségnek vagy egyes úrbéreseknek biztosit, azok részére az ítélet vagy egyezség végrehajtása alkalmával sértetlenül adja át. Az úrbéri bíróságnak ebből a kötelességéből önként következik az is, hogy ugyanannak a bíróságnak rendelkeznie kell azokkal a jogokkal és eszközökkel is, melyek kötelességének teljesítését lehetővé teszik, tehát jogának kell lenni ahhoz is, hogy meggátolja mindazokat a cselekményeket, melyek az úrbéres közönség és egyes úrbéresek részére kiadandó javak és javadalmak épségét és állagát megtámadják, vagyis az 1867. évi XXI. tcz. 9. §-ának joghasonlata szerint felosztás alatt álló közös erdőt zár alá is helyezheti. A kir. törvényszék tehát helyesen tekintette magát a zárlati kérvény elbírálására illetékesnek. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az úrbéri bíróságnak az a kötelessége, hogy az úrbéres közönség és az egyes úrbéresek részére kiadandó javak állagának épsége felett őrködni tartozik, a dolog természeténél fogva, a birói átadás után megszűnik s annak megtörténtével nemcsak hivatva, de jogosítva sincs arra, hogy a birói átadás után birtokba lépett magánfelek cselekményeit ellenőrizze, vagy mint a kir. itélő tábla 3659/99. sz. a. jogerős végzésében kimondatott, a végrehajtás körén kivül eső magánjogi érdekeket közvetítse, s tekintve továbbá, hogy a fenforgó esetben a végrehajtásra kiküldött törvényszéki biró által 1899. évi november hó 11., 13., 22., 23. és 25. napjain teljesített eljárás jegyzőkönyve szerint az egyes úrbéreseknek ugy legelőbeli illetősége, mint a kárpótlási területből való jutaléka bíróilag átadatott s az a körülmény, hogy a mérnöki