Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

219 üzleti könyvek tartalmát másokkal közölje. (1899. évi május 3. 38781. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Felperesnek az a kérelme, hogy Sz. H., P. K. stb. tanuk, mint az «Osbudavára részvénytársaságnak* egyedül kihallgattatni kért, ez idő szerinti igazgatósági és felügyelői-bizottsági tagjai, a kiknek módjukban áll jelzett minőségükben a részvénytársaság üzleti könyveinek megtekintése utján a szóban forgó nyers bevételek összegéről meggyőződést szerezni, a könyvek megtekintésének elmulasztása miatt a tanuságtételt alaptalanul megtagadóknak tekintessenek és hogy ujabbi kihallgatásuk elrendeltessék, egyszersmind a sommás eljárási törvény 90. §-a alapján ujabbi kihallgatásuk alkalmával a részvénytársaság eme üzleti könyveinek felmutatására köteleztessenek, a melyekből a szóban forgó nyers bevételek összégei kitűnnek, — az elsőbiróság által helyesen mellőztetett, mert a részvénytársaság igazgatói és felügyelő bizottsági tagjai ebbeli minőségükben a részvénytársaság üzleti könyvei fölött csak annyiban rendelkeznek, amennyiben a társaság ügyeinek vezetésére (kereskedelmi törvény 182. és következő §-ai) és a társasági könyvek vezetésére (198. §.), illetőleg a társasági ügyvezetés ellenőrzésére (195. §.) igazgatói, illetve felügyelő-bizottsági tagi állásukból folyólag őket a felügyeleti, illetve ellenőrzési jog és kötelezettség illeti, tehát az üzleti könyvek megtekintése és vizsgálata is részükről csak a társaság ügyeiben, a társaságot érdeklő és annak üzletmenetével kapcsolatos ügyekre szorítkozik, maguk a társaság üzleti könyvei azonban nem az igazgatósági és felügyelő-bizottsági egyes tagok, hanem a részvénytársaság birtokában lévőknek tekintendők és igy a jelen esetben a sommás eljárási törvény 90. §-ának esete fen nem forogván, a felhívott tanuk az Osbudavára részvénytársaság üzleti könyveinek felmutatására nem kötelezhetők ; mert felperes a megnevezett tanuknak a részvénytársaság üzleti könyveinek előzetes megtekintésére való utasítással kért ujabb megidézése és kihallgatása által már nem annak a ténynek bizonyítását czélozza, hogy mily összegű nyers bevétele volt a társaságnak 1896. évi május, június és július havában, a miről a tanuk tett vallomásuk *