Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

217 •mében támadván meg, azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi és eljárási szabályokat sértett meg azzal, hogy őt ideiglenes nőtartás fizetésére kötelezte. Azonban panaszai megállható alappal nem birnak. A felebbezési bíróság Ítéletében ugyanis tényként megállapította azt, hogy alperes hagyta el nejét, — a felperest. Ez alapon tehát alperes tartozott oly tényeket bizonyítani, melyekből következtetni lehetne azt, hogy az elhagyásra felperes szolgáltatott alapos okot. Alperes a tényállás szerint felhozta azt, hogy felperes házassági kötelezettségének megfelelni nem akart, az életközösséget megtagadta, és e miatt a két évi együttélésük ideje alatt az elhálás nem történt meg. A felebbezési bíróság ítélete indokolása szerint bizonyítottnak vette ugyan, hogy a két évi együttélés ideje alatt a házasfelek között elhálás nem történt, de megállapította azt is, hogy alperes az elhálás tekintetében kísérletet sem tett. Minthogy az életközösség megkezdése és folytatása — a mint azt a felebbezési biróság ítéletében helyesen kifejtette, a férj kötelessége — már egymagából abból a tényből, hogy alperes az elhálás tekintetében kísérletet sem tett, jogilag az következik, hogy nem a felperes, hanem alperes szegte meg a házassági kötelességet, s igy felperesnek eskü alatti kihallgatásával és megesketésével a felebbezési biróság annyival kevésbé sértett jogszabályt, mert az elhagyás indokaira felhozott tények bizonyítása tekintetében alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, következésképp a sommás eljárási törvény 96. §-a rendelkezésénél fogva felperes mint a bizonyításra köteles alperes ellenfele volt eskü alá bocsátandó. A tényállás szerint a felebbezési tárgyaláson alperes tanúival azt óhajtotta bizonyítani, hogy ő és neje a különválást közösen határozták el, azonban e tanuk mellőzése jogszabályba ^nem ütközik, mivel ha a férj a házassági életközösséget nejével nem kívánja fentartani és illetve beleegyezett abba, hogy neje tőle külön éljen, őt nejének ideiglenes tartása akkor is terheli, és pedig jelen esetben annál inkább, mivel a tényállásból nem tűnik ki, hogy alperes csak megállapittatni is kérte volna, hogy felperes a különélésnek állítólag; közösen történt elhatározásánál az őt