Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

i4o mert a szerződő felekre nézve maga a szerződés alkotja az alkalmazandó anyagi jogszabályt, és mert az alhaszonbérbe adás tilalmának a szerződésbe világosan történt befoglalásánál kifejezést nyert felperesnek az a szerződésszerű akaratelhatározása, hogy felperes csakis az alperessel, vagy azzal kivánt haszonbérleti szerződéses viszonyban lenni, a kinek esetleg haszonbérleti szerződés utján a maga javára gazdálkodhatásához maga a felperes esetleg hozzájárul, hogy tehát ama A. alatti okirattal ama bérleményen a maga javára gazdálkodáshoz az alperes csak saját személyéhez kötött jogot nyert, és ezt a iogot felperes hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatta ; a miért is az alhaszonbérbe adásnak ama szerződésszerű tilalma a szerződésnek kétségtelenül lényeges kikötése. Már pedig a felperesileg csatolt A. alatti okirat 10. pontjában kifejezetten az foglaltatik, hogy ha alperes a bérfizetési kötelezettségét elmulasztaná, vagy a szerződésszerű kikötéseket pontosan nem teljesítené, az alperes részéről letett óvadék felperes javára elvész és felperesnek joga van ahhoz is, hogy alperest a bérleményből azonnal kimozdíthassa ; a szerződésnek eme rendelkezésénél fogva tehát, a mennyiben alperes a bérleményt felperes hozzájárulása nélkül alhaszonbérbe adta, felperesnek joga van ahhoz, hogy kérelmére a haszonbérleti szerződés azonnal megszűntnek és az alperes részéről letett óvadék felperes javára elveszettnek kimondassék; mert e részben is áll az, hogy a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja és mert lényeges szerződésszegés esetére a szerződés ama rendelkezésénél fogva az óvadék a kötbér jogi természetével bir, a kötbérnek pedig az a jogi hatálya, hogy a hozzá kötött ténykörülmény bekövetkezte vagy elmulasztása esetében a szerződés szerint jogosan követelhető. Téves tehát a felebbezési bíróságnak az az érvelése, a mely szerint súlyt helyezett arra, hogy a bérfizetés el nem mulasztatott és a bérlemény G. Viktor, illetve B. Péter és B. Ferencz részéről is gazdászatilag helyesen kezeltetik, mert a felperes keresetének alapja nem a bérlemény fizetés elmulasztása, vagy a bérleménynek gazdászatilag helytelen kezelése, hanem az, hogy alperes a bérleményt felperes hozzájárulása nélkül alhaszonbérbe adta, ez pedig