Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

137 Ezen tényállás alapján az elsőbiróság törvényszerűen utasította el felperest 3. r. alperes irányában keresetével, mert az anyagi jogszabályok szerint a kezesnek a fizetési határidő letelte utáni felelőssége megszűnik, ha hitelező követelésének az egyenes adós elleni behajtása körül oly mulasztást követ el, hogy ez által a kezes az adós ellen őt megillető viszkeresetet többé már nem érvényesítheti, ez az eset pedig 3. r. alperesre is beállott az által, hogy felperes az adósoktól a fizetést az A. a. kikötött teljesítési határidőben, amikor az adósok az ingatlanaikra kieszközölt bankkölcsönből a teljesitésre képesek lettek volna, nemcsak nem szorgalmazta, de sőt nekik megengedve, hogy a fedezetül szolgálható összeget más czélra, ökör vásárlásra felhasználhassák, a kezes meghallgatása és beleegyezése nélkül a fizetésre 1897 november i-ig haladékot adott, amely idő alatt az adósok vagyontalanná válván, 3. r. alperes a felperesnek azon mulasztása által, hogy a közvetlen adósoktól idejekorán a kielégítést nem szorgalmazta, megfosztatott annak lehetőségétől, hogy ő mint kezes, az időközben vagyontalanná vált főadósok ellen viszkereseti igényeit érvényesíthesse. Ez okokból az elsőbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. (1899 deczember 19- 5459/99- sz. a.) A m. kir. Curia: A 3. r. alperest illetőleg mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és 3. r. alperes a kereseti 600 frt tőke s járulékainak felperes részére való 15 nap alatti megfizetésére 1. és 2. r. alperesekkel egyetemlegesen és pedig föltétlenül végrehajtás terhével köteleztetik. Indokok : A ki magát mint kezes és készfizető kötelezi, mint egyetemleges adóstárs az egész adósságért felelős. A 2. r. alperes az A. a. okirat szerint készfizető kezességet vállalt 1. és 2. r. alperesek mint egyenes adósok mellett 600 frt s jár. erejéig. Minthogy 3. r. alperes készfizetői kezességi kötelezettségét az A. a. okirat szerint sem bizonyos határidőhöz, sem feltételhez nem kötötte, hanem feltétlenül vállalt fizetési kötelezettséget és minthogy az A. a. kikötött fizetési határidő már lejárt, azt pedig, hogy az 1897 június 7-én tul kamatfizetés teljesíttetett volna, 3. r. alperes nem bizonyította : 3. r. alperes a kereseti tőke s járulékai megfizetésére feltétlenül kötelezendő volt, tekintet nélkül arra, hogy felperes 1. és 2. r. alpereseknek a fizetésre nézve halasztást engedett,