Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

i36 és a budapesti kir. itélő táblának II. G. 38/1898. szám alatt kelt határozata. Hogy kötbér után nem követelhető kamat, lásd a Dtár r. f. XII. k. 148. sz. a. XIX. k. 86. sz. a., u. f. XXXV. k. 27. sz. a III. f. III. k. 61. sz. a. IV. k. 80. sz. a. és XIV. k. 63. sz. a. közölt határozatokat. 55A készfizető kezes mint egyetemleges adóstárs az egész adósságért felelős. Ha az ilyen készfizető kezesség feltételhez és határidőhöz nem köttetett, akkor a kezes nem érvényesítheti azt a kifogást, hogy a hitelező az egyenes adósnak halasztást engedett, mert ez a körülmény, valamint a hitelező és az egyenes adós között fenforgó és a perben vitatott külön jogviszony a kezest a fizetés alól annál kevésbé mentesítheti, mivel a hitelező a készfizető kezest mint egyetemleges adóstársat egyedül is perbe vonhatja. (1900 június 1. 1728/900.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, mely által felperes 3. r. alperes irányában keresetével feltétlenül elutasittatott, helybenhagyja. Indokok: Felperes válasziratában nem tagadta s ekként a perrendtartás 159. §-a szerint általa beismertnek tekintendők 3. r. alperesnek az elleniratban felhozott azon tényállításai, hogy felperesnek az A. a. foglalt 1200 frt követelése eredetileg az 1. és 2. r. alperes ingatlanaira zálogjoggal be volt kebelezve, de 1. és 2. r. alperes ingatlanaikra bankkölcsönt szándékozván felvenni, azokat felperes zálogjogától mentesíteni kellett, mi végből felperes kívánságára, hogy 3. r. alperes felperes követelésének felére 600 frtra, amely az A. a. kikötött határidőben a kieszközlendő bankkölcsönből lett volna fizetendő, a készfizető kezességet elvállalta, és hogy alperesek az A. a. meghatározott teljesítési határidőben már a kieszközlött bankkölcsön birtokában is voltak, de felperes 1. r. alperes kérelmére, hogy ökröket vásárolhasson, a közvetlen adósoknak 3. r. alperes beleegyezése nélkül az A. a. kikötött fizetési határidőt 1897 november i-ig kiterjesztette, amely ideig azonban 1. és 2. r. alperes fizetésképtelenné vált.