Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

XXXIV Lap 23 Ha a körülményekből megállapítható, hogy a szerződő felek szándéka az életbiztosítási díjnak nem egész évi, hanem féléves időszakokban leendő fizetésére irányult, akkor már a második félévi részlet, vagyis a visszatérő időszakokban fizetendő félévi dijak közül az első részletnek meg nem fizetése következtében a biztosítási szerződés a kereskedelmi törvény $05. §-ának 3. pontja és a m. kir. Curiának 26. sz. polgári döntvénye szerint hatályát veszti. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az ajánlatban a dij évenként fizetendőképp van feltüntetve, sem az, hogy a biztosító eme évi dij lefizetésére bizonyos dijfelemelés ellenében 3, illetve 6 hónapi haladékot engedélyezett.. __. — ... — 347 A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai köréből. 26. A biztosítási ajánlat szerint az évi biztosítási dij a kötvény keltével azonnal esedékes, azonban a társaság 25 százalék megfizetése esetében további 3 hónapra halasztást ad. A felperes társaság az ajánlatot elfogadta s meg sem várva az első díjrészlet kifizetését, 3 havi halasztást adott. A kötvényen felperes megjelölte, hogy negyedévileg megújítva, továbbá megjelöltetett számszerűleg a negyedévi dij. Ily körülmények közt időszaknak a felek egyetértő, szerződésileg kifejezett akaratát véve tekintetbe, az évnegyed tekintendő __- -- i — — ... ... ... — ... __- — 348 27. A hirdetés közzététele iránt kötött ügylet tartalmánál fogva munkabéri szerződést képez. — Jogszabály az, hogy a munkás, habár nem teljesített szerződésszerűen, mégis az általa teljesített szolgáltatásért, amennyiben a jogügylet czélzatát részben megvalósította, megfelelő ellenszolgáltatást jogosan követelhet ... 350 28. Az 1893 : XVIII. tcz. 1. pontja sommás eljárás alá s a kir. járásbíróság hatásköréhez azokat a kereseteket utasítja, melynek tárgya járulékok nélkül 500 frt értéket meg nem haladja s különbségeket abban a tekintetben, hogy a kereseti követelés egész vagy részkövetelést képez-e, nem tesz, de abban az irányban, hogy a követelésnek ilyen mérve bírálat tárgyává tehető-e vagy sem, a hivatkozott törvény intézkedést nem tartalmaz, — A birói hatáskör kérdése a kereset tartalma szerint bírálandó el. ... ___ ... 351 30. A kereskedő, aki megengedi azt, hogy az ő nevében és különös cziméből álló be nem jegyzett czég alatt, melyet egy darabig az üzleti világban ő használt, más személy kereskedelmi üzletet folytasson, kifelé, harmadik személyekben, kik arról, hogy a czég másé, nem szerezhetnek maguknak meggyőződést a nyilvános czégjegyzékből, azt a látszatot költi fel, hogy ő az üzlet valódi tulajdonosa, ez a látszat pedig, melyet az ő hozzájárulása idézett elő, elég ahhoz, hogy az ő személyes felelőssége a neve alatt, bár más által folytatott üzlet jóhiszemű hitelezőivel szemben,