Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

XXXIII mint gazda között szolgálati szerződés sem szóbelileg, sem írásban nem köttetett, a szolgálati szerződés fenforgásának és az abból származó jogok és kötelezettségeknek megállapítását nem akadályozhatja. — Cselédbér kikötés nélkül is megítéltetett azon nőszemélynek, aki kora gyermekségétől valamely idegen családnál neveltetett és ott folytonosan cselédek által végeztetni szokott személyes szolgálatokra alkalmaztatott. — Az 1876. évi XIII. tcz. 115. §-a szerint a közigazgatási hatóság hatásköréhez szolgálati viszonytól kifolyólag csak a gazda és a cseléd között felmerült vitás kérdések elintézése tartozik, az olyan keresetek tehát, amelyekben a cselédbér a szolgálati viszony megszűnte után a gazda örökösétől követeltetik, a követelés összegénél fogva tárgyilag illetékes bíróság előtt inditandók meg ___ — — ___ ___ 338 20. A csődleltározás körül felmerült végrehajtói és becsüsdijak megállapítását a csődtörvény a csődbirósághoz kifejezetten nem utalja, a leltározással járó költségek megállapítására tehát a leltározás végett megkeresett és a helyi viszonyokat ismerő járásbíróság is kétségtelenül jogosítva van., ___ ___ ___ _._ ___ — 341 21. Nem létezik oly törvényes intézkedés, amelynek értelmében a kereskedelmi czég szövegében az a körülmény is kitüntetendő, hogy a czég tulajdonosa, illetve birtokosa nő. A közkereseti társaság legalább egy tagjának képviselnie kell a czéget __. 342 22. A perbíróságnak az az intézkedése, mely szerint alperes felhivatik, hogy a tanú és szakértői dijak fedezésére bizonyos összeget helyezzen letétbe, mert ellenkező esetben a felhívott tanuk egy részének kihallgatása és szakértők meghallgatása mellőztetni fog, pénzbeli marasztalást nem tartalmaz, és így az I38I:LIX. tcz. 57. §-a alá nem esik, és mint a per előkészítésére vonatkozó határozat felfolyamodással meg nem támadható _._ ___ .__ .__ 343 23. A vevő, amennyiben az általa rendelkezésre bocsátott árut az eladónak annak felhívására vissza nem adja, hanem magánál megtartja és ekként az áruval mint sajátjával rendelkezik, a rendelkezésre bocsátástól elállottnak tekintendő és ennélfogva az áru vételárát eladónak megfizetni tartozik _.. ___ „_ ___ 344 24. Az adóstársaknak egymás iránti jogviszonyán mi változás sem történik annak folytán, hogy a hitelező az adóstársak közül egyet vagy többet a kötelezettség alól felment. — A kezes csak a fizetés ténye által szerez viszontkereseti jogot és pedig az egyenes adós ellen a helyette kifizetett egész összegre, a kezestárs ellen pedig annak felére. — Minthogy már a fizetés ténye a kezestárs ellen a viszkereseti jogot megállapitja, nyilvánvaló, hogy a kezes azt előbb az egyenes adós ellen érvényesiteni nem tartozik. A követelés behajtása körüli késedelem tékát, mely egyedül a hitelező követelésének megítélésére lehet befolyással, a fizetést teljesítő kezes ellen kifogásként sikerrel fel nem hozható __. — ___ —. 345 Döntvénytár, harmadik folyam. XVII. C