Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

VII Lap hetők, ha a hűtlen pénzkezelök és esetleg az azok ellenőrzésére hivatott közegek ellen a peres eljárás már befejeztetett és az el­sikkasztott összeg fedezetet nem nyert; ebben az esetben is azon­ban csupán a földváltságra jogositottnak van ellenük kereshetőségi joga, de nem a váltság beszedésére, tehát a beszedett pénz keze­lésének ellenőrzésére is hivatott községi elöljáróságnak - „. 220 116. Elévült váltó alapján a kibocsátó az elfogadótól, aki maga vette fel a váltóösszeget, az általa kifizetett perbeli és végrehajtási költ­ségeknek megtérítését nem igényelheti, mert azokkal az elfogadó nem gazdagodott. Ellenben követelheti tőle a váltótőkét, annak kamatát, az óvási és váltódijakat, mint amelyek a váltói értéknek a váltótörvényben gyökerező anyagi jognál fogva rendszerint el­választhatlan tartozékai _ .__ ___ __. ___ ._. — --- ___ 231 118. Ingókra vonatkozó adásvételi szerződésnél ellenkező kikötés hiá­nyában eladó ott tartozik átadni, illetve vevő ott tartozik átvenni a vétel tárgyát tevő ingót, ahol az a szerződés megkötése idejé­ben tényleg volt. Ha pedig az átadás az átvétel helyéül a meg­állapodáshoz képest más hely köttetett ki, mint ahol az ingó a a szerződés megkötése idejében tényleg volt, annak az ingónak ama más helyre való elszállítása az eladót terhelik __. „ - ._. 235 121. A szerződést az ügyleti félnek valódi akaratelhatározása és ennek megyezően történt kijelentése alkotja. — Az írásba foglalt szerző­dési ügyletre nézve elsősorban maga az illető okirat az irányadó, azonban nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy az okirat nem tartalmazza az ügyleti félnek valódi akaratelhatározását. — Az ok­iratban foglaltak a kiállító ellen csak annyiban tekintendők valóknak, a mennyiben az okiratnak tartalmi valótlansága nem bizonyittatik 239 124. Az arról való tudomás, hogy a vétel tárgya előzőleg már egy har­madik által megvétetett, megállapítja a későbbi vevőnek rossz­hiszeműségét. — A telekkönyv nem szolgálhat a rosszhiszeműen szerzett jogok védelmére ___ ... ___ 244 143. Állandóan követett birói gyakorlat az. hogy a haszonbérbeadó a haszonbérfizetés elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetését rendszerint követelheti még akkor is, ha a szer­ződésben a haszonbérbeadó javára a jogvesztés ki nem kötte­tett. — A keresettel érvényesített jog a per megindításakor létező tények tekintetbe vételével bírálandó meg. — Ha a haszonbérlő nem ugyan esedékességekor, de a keresetindítás előtt felajánlja a haszonbért, ugy a haszonbérleti szerződés megszüntetése jogsze> rüen nem követelhető 145. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azokon a különleges viszonyokon kivül, melyekre külön törvényes intézkedések állanak fen, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kívántatik meg, minélfogva az egyoldalú fizetési ígérettel tanúsí­tott elismerés magában véve önálló kötelmet nem létesít és a 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom