Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

28 valami komoly, el nem háritható akadály forgott-e íen a tekintetben, hogy az indóház a kérdéses törvényhatósági ut 18—19. kilométere közé épittessék — indokolni, illetve igazolni nem tartozott. Az előadottak értelmében kétségtelen tehát, hogy felperes, ki nem tagadván, hallgatag beismerte az alperes ellenirati abbeli előadásának valóságát is, hogy a kérdéses vasúti állomást nem a kötelezés alapját képező határozatban kijelölt helyre, hanem a községtől olyan messzire épittette ki, hogy azt az alperes község — más vasútja közelebb lévén — nem is használhatja, a kereseti összeg követelésére nem jogosult. (1899. éyi márczius 14. 1381/98. szám alatt.) A m. kir. Curia itélt : A másodbiróságnak Ítélete, a benne felhozott indokolásból mellőzve azt a kijelentést, hogy az alperes község részéről a felperes h. é. vasútja kiépítéséhez részvények átvétele ellenében felajánlott hozzájárulási kötelezés nem azt czélozta, hogy az illető érdekeltség valamely alakítandó részvénytársaság alaptőkéjéhez bizonyos számú részvények arányában járuland, hanem csak azt, hogy ez által a tervezett és a helyi érdekeltség támogatására szoruló vasút kiépítése biztosittassék, a benne foglalt egyéb indokokból helybenhagyatik. 15Magyar honos személyes állapota tárgyában végrehajtható határozatot hozni kizárólag a hazai bíróságok hatáskörébe tartozik. Ha külföldi hatóság hoz ilyen határozatot, a hazai bíróság a határozat joghatályának a kérdését birálat tárgyává teheti. (1899 június 14. G. 175. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság következő ítéletet hozott : Felperesek felülvizsgálati kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek és pedig i.r. felperes, mint Arvay Kelemen gyámja, 2. r. felperes, mint az r. r. felperes gyám társa, a megállapított tényállás szerint az alperes és A. K. között kötött birói