Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

29 egyezséget az 1881 : LIX. tcz. 50. §-a alapján támadták meg semmiségi keresettel. A felebbezési bíróság felpereseket keresetökkel két indokból utasította el. Először azért, mert felpereseket nem tekintette jogosítottaknak a teljes jog- és cselekvőképességgel bíró A. K. jogcselekménye megtámadására, másodszor azért, mert az 1881. évi LIX. tcz. 39. §. i) pontjának az esete, melyre a kereset alapíttatott, fen nem forog. Felperesek ezt az ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadták meg. Panaszuk az, hogy a gráczi cs. kir. törvényszék, amint ez a keresethez mellékelt végzésből kitűnik, az egyezség keltét megelőző időben A. K. kiskorúságát meghosszabbította, ennek a bírói határozatnak a hatálya az osztrák-magyar monarchia másik államával a gyámsági ügyekben fenálló kölcsönös jogsegély következtében, a budapesti VI. ker. kir. járásbíróság előtt kötött egyezségre is kiterjed, — hogy az osztrák magyar monarchia másik államában a gyámhatósági illetékesség az állandó lakás, nem pedig a születési hely szerint irányul, — amint a gráczi gyámhatóság a meghosszabbított kiskorúságra vonatkozó iratokat Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszékéhez áttette, ennek az árvaszéknek kötelessége lett volna a gráczi gyámhatóság jogait folytatni, a hazai bíróság a gráczi bíróságnak a hatáskörét a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata joghatályának kérdését bírálat tárgyává nem tehette, A. K.-nek az egyezség megkötése idejében volt önjoguságát meg nem állapíthatta és hogy alperes, a perben nem álló A. K. megbízása nélkül nem is jogosult azt a kifogást érvényesíteni, hogy az egyezség kötésekor A. K. önjogu volt. Ennek a panasznak a megbirálásánál, annak figyelembe vételével, hogy az 188 T : LIX. tcz. 50. §-a értelmében birói egyezség esetén az 1881 : LIX. tcz. 39. §. i) pontjában meghatározott alaki sérelem miatt az eljárás megsemmisítését semmiségi kereset utján csakis a törvényes képviselő vagy az időközben önképviseleti jogosultságát nyert fél követelheti, első kérdés az : hogy alapos-e a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett panasz abban az irányban, a melylyel az ítéletnek az a döntése támadtatik meg, hogy felperesek az önjogu A. K. képviseletére nem jogosíttattak ? mert