Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

129 Ezen kereset alapján a jegyzőkönyvi tárgyalás megtartatván, a kir. törvényszék 1174/98. sz. ítéletével felperes keresetének helyt adott s ezen ítélet a győri kir. tábla 1150/98. sz. Ítéletével helybenhagyatott. A m. kir. Curia 841/98. sz. végzésével azon az alapon, hogy alperes B. H., ki ez idő szerint osztrák honos, a bécsi cs. kir. belvárosi járásbíróságnak 1893 január 13-án kelt, az alapperben csatolt hivatalos értesítése szerint Bécsben 1887-ben gondnokság alá helyeztetett, jelen perben pedig gondnoka, mint törv. képviselője dr. B. N. V. bécsi ügyvéd mellőzésével idéztetett, az eddig hozott határozatokat megsemmisítette s a trts II. §-a alapján az eljárást beállitotla. A kir. törvényszék ennek folytán felperes kérelmére ujabb jegyzőkönyvi tárgyalást rendelt el és és arra alperes B. H. gondnokát dr. B. N. V. bécsi ügyvédet is megidézte. Alperes ezen tárgyaláson felperesnek keresetével való elutasítását kérte. Tekintettel arra, hogy felperes perujitási kérelmét a 7. a. csatolt 36124/97. sz. m. kir. belügyministeri elbocsátási okiratra alapítja s ezzel oly uj bizonyítékra hivatkozott, melyet az alapperben nem használt, ujitott keresetét pedig a váltóeljárási rendelet 43. §-ában megszabott 3 éven belül adta be, ennélfogva felperes perujitási kérelmének az 1881 : LIX. tcz. 69. §. 2. p. alapján helyt adni kellett. Alperes ugy az alapperben, mint a perujitási kereset tárgyalásán védekezését arra alapította, hogy a kereseti váltók kiállításakor alperes már gondnokság alatt állott s így szenvedő váltóképességgel nem birt. továbbá azt a kifogást is emelte, hogy miután a kereseti váltók lejáratától a perujitási kereset beadásáig több mint 3 év telt el, felperes kereseti joga elévült. Ezen védekezését alperes perbeidézett gondnoka is magáévá tette s az elévülési kifogásai támogatására azt is felhozta, hogy az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől is már több mint 3 év telt el s így felperes perújítással nem élhet. A kir. törvényszék alperesnek az elévülésre alapított kifogását nem fogadja el. Az anyagi jog által megállapított elévülési idő folyamát ugyanis a kereset megindítása megszakítja. Abból folyólag, hogy a perrendtartás a perújítást bizonyos határidőn belül megengedi, nyilvánvaló, hogy a törvény az alapperbeli keresetnek az elévülést félbeszakító Döntvénytár, harmadik folyam. XVI. g