Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

103 A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panasz szal meg sem támadott tényállás szerint a jelen perben hozott részitélettel megítélt 378 frt 19 kron felül 608 frt 81 krt tesz ki az az összeg, amit alperesek mint vevők S. J.-né G. L.-el mint eladóval megkötött és az A. a. okiratban foglalt adásvételi szerződésnél fogva vételári tőke gyanánt még ki nem fizettek ; továbbá ama tényállás szerint ugyancsak 608 frt 81 krt tesz ki az az összeg, ami a felperesi foglalás és erről az 1. r. alperesnek megtörtént értesítése után kiállított kötelezvény alapján S. J.-né G. L. ellen az 1. r. alperes javára jogérvényesen megítéltetett, és aminek fele részét az 1. r. alperes a 2. r. alperesnek engedményezte. E tényállás mellett egyrészről téves a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint az 1. r. alperest magát az egész 608 frt 81 kr.-nak fizetésére kötelezte, és így e részben 1. r. alperesnek panasza alapos lévén, az 1. r. alperes részéről bírói letétbe helyezendő tőke 608 frt 81 krról 304 frt 401/, krra volt leszállítandó, másrészről helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy az 1. r. alperesnek ez a tartozása annak az alperesnek S. J.-né G. L. ellen fenálló 608 frt 81 kr., illetve 304 frt 40r/2 kr. ellenkövetelésével beszámithatás arján meg nem szűnt, és igy e részben az 1. r. alperesnek panasza alaptalan ; mert a jelenleg szóban forgó vétel nem kereskedelmi ügylet, ^és a nem kereskedelmi vétel esetében a vevőtársakat a vételárra nézve tételes törvény vagy állandóan követett bírói gyakorlat szerint egyetemleges fizetési kötelezettség nem terheli, hanem ez az egyetemleges kötelezettség csak akkor forog fen, ha az szerződésileg köttetett ki ; már pedig az A. alatti okiratban ilyen egyetemleges kötelezettség kikötve nincs, és a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek megállapítva egyéb olyan ténykörülmények, amelyekből jogszerűen következtetni lehetne arra, hogy az az egyetemleges lekötelezettség szerződésszerűen létrejött; következésképpen, minthogy a jogerős részitélet a kereseti követelésnek csak az abban eldöntött részére nézve bir ítélt dolog erejével, és az A. alatti okirat szerint a vevők ketten vannak, az 1. r. alperest a vételár fizetése iránt a kötelezettség csak fele részben terheli ; és mert felperes azáltal, hogy S. J.-né G. L.-nak az 1. r. alperesnél