Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

331 biróság az 1881. évi LIX. tcz. 69. §. 2-ik pontját, amikor alapperbeli alperes perujitási kérelmének helyet adott, holott ez perujitási kérelmében nem uj bizonyítékot, de uj tényállást hozott fel, amely tényállás az alapperbeli tényállással megczáfoltatik. Alaptalan ez a panasz azért, mert az alapperben hozott Ítéletek következtében itélt dologgá csak az válik, hogy valamely jog megilleti-e vagy sem alperes felek bármelyikét, és a pervesztes fél az ellenfél részére megítélt jog megdöntésére perujitási kérelmében uj tényállításokat is hozhat fel és eme uj tényállítások bizonyítására uj bizonyítékokat, és pedig nemcsak olyanokat, amelyeket nem használhatott az alapperben, hanem az 1881. évi LIX. tcz. 69. §. 2-ik pontja értelmében olyanokat, amelyeket ott nem használt. A "per érdemében : alaptalan alapperbeli felperesnek az a panasza, hogy anyagi jogszabályt sértett a felebbezési biróság, amidőn írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás bizonyításába belebocsájtkozott, és az írásbeli szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodásra alapította ítéletét. Ez a panasz azért alaptalan, mert egyrészt a vitatott szóbeli megállapodás az Írásbeli szerződés után jött létre, másrészt, mert az az írásbeli szerződéssel nem ellenkezik és csakis annak kiegészítésére szolgál, már pedig az ily szóbeli megállapodás jogérvénnyel bír. De alaptalan az a panasz is, hogy alaki jogszabályt sértett a felebbezési biróság, amikor a bizonyító felet bocsájtotta esküre, mert a felebbezési biróság a perbeli összes adatokat és bizonyítékokat a sommás eljárási törvény 04. §-a értelmében szabadon mérlegelhette és ennek eredményeként a bizonyító felet a 96. §. értelmében meg is esküdtethette. Végre alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési biróság jogsértést követett el, amikor Walter tanú vallomását ügydöntőnek elfogadta, holott ez a tanú a szerződés meghosszabbításáról mit sem tud ; mert a tanúvallomás bizonyító ereje a bírói szabad mérlegelés körébe tartozván, felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Mindezek alapján tehát alapperbeli felperesnek minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmét elutasítani, és ugyanőt a sommás eljárás 168. és 204. §-ok értelmében az ellenfélnek okozott felülvizsgálati költség megfizetésére kötelezni kellett. * *