Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

275 Azon kérelmüknek, hogy a curiai ítélettel felperes részére tnegitélt becslőeskü letettnek kimondassék, a kir. törvényszék, nem adhatott helyt, mert a perrendtartás 244. §-a 2-ik bekezdésében megirt feltétel fen nem forog, amennyiben a felhivott és becsatolt szemlejegyzőkönyv nem foglalja magában a törvény kívánta kellékeket. Ellenben meg kellett engedni azt, hogy felperes jogutódjai és ezek nevében Spitz Jakab letehesse a kérdéses becslőesküt, mert a folyamodókról, mint az elhalt felperes gyermekeiről okszerűen fel lehet tételezni, hogy azokat az ingókat, melyeknek becsértéke vitás, ismerték, és hogy ezért eme ingóknak értékét esküjükkel meghatározhatják. Az eskü azért Ítéltetett meg folyamodóknak Spitz Jakab személyében, mert állítólag ez vezette felperes gazdaságát, és ez ismerte legjobban a kérdéses ingókat. (1898 deczember 28. 121526/98. sz. a.) A budapesti kir. tábla végzett : A kir. tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a kir. Curia 245/98. V. sz. ítéletével Spitz Márk felperes részére megítélt becslőesküt letettnek kimondja ; kérvényezők azon esetleges kérelmét, hogy azon esetre, ha a becslőeskü letettnek kimondása iránt első vonalban előterjesztett kérelmüknek hely adható nem lenne, a becslőeskünek Spitz Jakab által letétele engedtessék meg, tárgyát vesztettnek nyilvánítja. Indokok: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatása mellett a fenti értelemben határozni azért kellett: mert kérvényezők elsősorban a becslőeskü letettnek kimondását kérelmezték ; mert a per folyama alatt elhalt felperes az előleges birói szemléről felvett, általa aláirt 8675/98. sz. jegyzőkönyv tartalma szerint határozottan kijelentette, hogy a becslőesküt kész letenni, az •összes biztosított, tehát azon ingók értékére nézve is, melyek a Curia ítéletében részére megítélt becslőesküben felsoroltatnak, mert ezek szerint a feltételek, melyeket a perrendtartás 244. §-a az eskü letettnek nyilvánításához füz, fenforognak, és mert kérvényezők elsősorban felhozott kérelmének hely adatván, az előterjesztett esetleges kérelem tárgyát vesztette. (1899 április 21. 370/99. sz. a.) 18*