Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

232 matba nem tették, s illetve hogy a felperesek ingatlanaiból elfoglalt területeket az r881 : XLI. tcz megszabott kötelességek teljesítése nélkül vették birtokba ; mert felpereseket, illetve jogelődjüket, aki az által, hogy a birtokba vétel ellen törvényes lépést nem tett, ahhoz maga is hozzájárultnak tekintendő, alperesek mulasztásaival szemben csak az a jog illette volna meg, s felpereseknek is csak az a joguk volt, hogy alpereseket az illetékes hatóság által a törvényben megszabott kötelességeik teljesítésére s a szabályszerű eljárás folyamatba tételére szorítsák, de alperesek mulasztásából a törvényben meghatározott kártalanítási eljárástól való eltérésre felperesek alapot nem menthetnek. Mindezeknél fogva az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, mikor a törvényben meghatározott perenkivüli eljárással szemben felperesek keresetét elfogadta s azt érdemben elbirálta, amiért is az elsőbiróságnak Ítéletét az 1881 : LIX. tcz. 39. §. o.J pontjához képest az ezt megelőző összes eljárással együtt meg kellett semmisíteni. (1898 deczember 13. 2256/98. sz. a.) A m.. kir. Curia végzett : A másodbiróság végzése megváltoztattatik, az elsőfokú bíróság ítélete, valamint az ezt megelőző eljárás a miatt, hogy felperesek kártérítési igényük érvényesítését az 1881 : XLI. tcz. IV. fejezetében körülirt eljárástól eltérően, rendes uton tették folyamatba, megsemmisithetőnek nem találtatik s ennek folytán a másodbiróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Felperes, illetőleg felperesek az alperes helyiérdekű vásut czéljaira elfoglalt területek értékének és az elfoglalásból eredő káruknak megtérítése iránti igényüket alperesek ellen a kereseti előadás szerint azért kénytelenek érvényesíteni, mert alperesek a felperesek tulajdonát képező ingatlanok egyes részeit a vasút czéljaira elfoglalták anélkül, hogy a törvény értelmében a kisajátítási terv elkészíttetett, megállapittatott, a kisajátítási eljárás kérelmeztefett volna és anélkül, hogy alperesek az 1881 : XLI. tcz. 45. §-a rendelkezésének megfeleltek volna. Igaz ugyan, högy a vasutak épitésére szükséges területek kisajátítása és kártalanítása iránt a most idézett tcz. rendelkezik, s ennek a törvénynek IV. fejezete a kártalanítást külön eljárásra utasítja, ennek az eljárásnak folyamatba tétele azonban az alpe-