Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

233 réseknek képezi külön jogát, mely eljárás megindítására felperesek nem jogosultak. Tekintve, hogy a per adatai szerint alperesek a kisajátítási eljárást a kereset megindításáig folyamatba nem tették, s így nyilvánvaló, hogy alperesek, amennyiben a kérdéses vasút még 1895-ben kiépíttetett és üzembe vétetett, a kártalanítandó ingatlanokat az 1881 : XLI. tcz. IV. fejezetében szabályozott eljárás mellőzésével vették el a tulajdonosoktól ; tekintettel továbbá arra, hogy amennyiben alperesek az idézett törvényben részükre biztosított külön eljárást a törvényben előirt módon a kereset beadásáig igénybe nem vették, felpereseknek joguk nyilt arra, hogy az alperesek részéről a kisajátítási eljárás mellőzésével elfoglalt ingatlanok kártalanítása iránti igényüket a per rendes utján érvényesítsék, és az alperesek részéről észrevételeik során a perut ellen tett kifogás az adott esetben annál kevésbé jöhet figyelembe, mert alperesek viszon válaszukban kifejezetten is kijélentették, mikép a felperesek által választott perut ellen mi ellenvetésük sincs : ezekhez képest a másodbiróság végzését megváltoztatni s a rendelkező rész értelmében határozni keliett. 113. Az 1.881. LX. tcz. 117. §. a) pontja abban az esetben utalja a folytatólagos végrehajtás elrendelését az alapvégrehajtást elrendelő birósághoz, ha előzőleg a végrehajtás foganatosítására több biróság kerestetett meg. Ez az eset csak akkor forog fen, ha a végrehajtás előzőleg több járásbiróság területén volt foganatosítandó, nem pedig akkor is, ha a foganatosítás iránt ugyanaz a járásbiróság mint polgári biróság és mint telekkönyvi hatóság kerestetett meg. (1899 május 19. 1873/99. sz- a-) A m. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely R. Velykó és neje M. Nátha végrehajtatóknak S.í férj. Gy. Cvete végrehajtást szenvedő ellen 42 frt 40 kr. erejéig a folytatólagos végrehajtás elrendelése iránti ügyében a