Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

218 büntetésül szabadságvesztésbüntetésének kitöltésétől kezdődő nyolcz évi tartamú hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: Az eljárás adataiból minden kétséget kizáróan megállapitható, hogy vádlott mostoha fiát, az elhalt 4 éves Parsi Károlyt, a kérdéses esetet megelőzően is súlyosan bántalmazta, verte, kinozta és éheztette, s hogy mindezt vele szemben gyűlöletből tette. Igazolva van továbbá az, hogy vádlott az elhalt mostoha gyermekét a kérdéses alkalommal is oly módon súlyosan bántalmazta, hogy az a szenvedett sérülései következtében rövid idő alatt elhalt, amennyiben a bonczlelet és az arra fektetett orvosi vélemény szerint a halál közvetlen okául megállapitott agy szélhűdés a fejre történt s a bonczjegyzőkönyvben leirt sérelmek összbehatása következményeként tekinthető, amint a bonczleletből megállapitható az is, hogy az elhalt gyermek testén észlelt többi kisebb-nagyobb sérelmek, valamint a régibb keletű bántalmazások nyomai összességükben a gyermek elsatnyulásához és elgyengüléséhez szintén hozzájárultak. Minthogy pedig az ily módon elgyengült gyermeknek hosszabb időn keresztül és ismételten történt bántalmazása s jelesül a fejére czéltudatosan mért ütések a mindennapi élet tapasztalata szerint ennek rendszerinti halálát eredményezik, s a jelen esetben nincs semmi ok annak feltevésére, miként vádlott, mint aki elmezavarban nem szenved és igy akaratának szabad elhatározási képességével bir, a mindennapi élet eme tapasztalatát ne tudta volna, ebben az esetben az állapitható meg jogos megnyugvással, hogy vádlott a terhére rótt kérdéses cselekményével az ekként bántalmazott gyermeknek nem csupán testi épségét sérteni, hanem azt életétől megfosztani szándékozott, amennyiben meg lett állapítva, hogy a sértett gyermek halálát a vádlott ténykedésével oki összefüggésbe hozott sérelmek okozta agyszélhüdés idézte elő, arra nézve pedig, hogy vádlott ölési szándékát előre megfontolta volna, meggyőző bizonyíték fel nem merült ; ezekhez képest vádlott cselekményét mindkét alsóbiróság megállapításától eltérően, az ítélet rendelkező része szerint minősíteni és büntetését a fenforgó számos súlyosító körülmények nyomatékosságára tekintettel, amelyek a Btk. 90. §-a alkalmazását helyénvalóvá teszik, a fentebbi mér-