Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

4° Indokok: A kir. törvényszék ítéletében előadott tényállást a kir. itélő tábla akként egészíti ki, hogy R. K. F. sértett sem a feljelentésben, sem a Stockholmban felvett kihallgatási jegyzőkönyvben nem tesz arról említést, hogy mikor érkezett Budapestre és a részvénytársaság kőbányai telepét először mikor tekintette meg. Azonban megállapítható, hogy a sértett 1895 márczius 11-én érkezett a fővárosba és a vádlottal még ugyanazon napon kimenvén Kőbányára, ott a társaság telepét megtekintette, a raktáron levő tojás ellen kifogást nem tett és hogy kölcsönös megállapodással egy waggon tojás átvételére a következő pénteki nap (márczius 14.) tüzetett ki. Sértett azonban sem pénteken, sem szombaton nem jelentkezvén, elmaradása vádlottban gyanút ébresztett fel, mert a tojás ára időközben tetemesen alászállt s vádlott a Pannónia szállóban arról értesült, hogy a sértett Kecskemétre vagy Szabadkára utazott le, hol olcsóbb tojás volt beszerezhető. Midőn pedig sértett márczius 17-én a becsomagolt és szállításra elkészített tojást megtekintette, a csomagolásra felhasznált szalmának minősége ellen tett kifogást és bár B. S. és B. H. eskü alatt kihallgatott tanuk vallomása szerint a szalma kitogástalan volt és ennek daczára a vádlott a kifogás elhárítása végett újbóli csomagolásra késznek nyilatkozott: a sértett erre az ajánlatra mit sem válaszolt, hanem kitérve a foglaló adására s a társaság vezetőségének felkeresésére intézett felhívások elől, az őt folytonosan követő és sarkaló vádlott elől menekülni és mielőbb utrakelni igyekezett. Az ekként kiegészített tényállásból pedig megállapítható, hogy a társaság a sértettel váltott ugyan néhány levelet és sürgönyt, de annak személyiségét, illetve megbízhatóságát s üzleti viszonyait nem ismerte ; továbbá a sértettnek azon eljárása, hogy az átvételre kitűzött határidőben nem jelentkezett, későbbi jelentkezéskor pedig a kötelezettség alól alaptalan kifogás által kibújni és rögtönösen elutazni igyekezett, méltán azon meggyőződést kelthette fel a vádlottban, hogy a sértett csakis azért odázza el az adásvételi ügylet befejezését, mert az általa egyébként is drágán megvásárolt tojás árának csökkenése folytán beállt veszteséget elkerülni s a társaságra áthárítani kívánta és útra készült a nélkül, hogy a vitássá tett ügyletet önkényes és egyoldalú megszakítás helyett az eladóval, esetleg bírói uton lebonyolította volna.