Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

4i Ily körülmények közt s midőn a sértett már útra készen állt, vádlottat pedig a társaság igazgatója B. F. tanú által a társaság érdekeinek legerélyesebb megóvására utasitotta, akkor, midőn a társaságot fenyegető mintegy 800 frtnyi kár a külföldi sértettel szemben helyrehozhatatlanul mutatkozott : fordult a vádlott jogoltalom végett a legközelebbi rendőrhöz. Hogy a vádlott által a rendőrségnél előterjesztett panasz mennyiben képezhet a Btk. rendelkezéseibe ütköző cselekményt, erre nézve alapul szolgál az, hogy a jogsérelmének orvoslását kereső fél mily ténybeli körülményeket jelent föl a megkeresett hatósági tag vagy közegnél ; továbbá, hogy ezen hatósági személy van hivatva a panasz tárgyában a saját felelősségére hivatalosan intézkedni, miből kifolyólag, ha valók a panaszra alapul szolgáló bejelentett ténykörülmények, akkor a hatósági közbelépést igénylő félnek azokból levont helytelen következtetései, egyéni impressión alapuló túlzott kiszinezése vagy a helyzet által nem kellőleg indokolt kérelme az ő terhére büntetőjogi beszámítás alá nem eshetnek. Arra nézve, hogy a vádlott N. P. rendőrnél s azután K. K. kerületi rendőrkapitánynál a valóságnak meg nem felelő tényeket jelentett volna fel, nevezettnek idevonatkozólag adott 1082. és 12,331. számú hivatalos jelentései, amelyek itt elsősorban veendők figyelembe, továbbá nevezetteknek a biróság előtt tett tanúvallomásai terhelő adatot nem tartalmaznak s csak azt bizonyitják, hogy a vádlott a sértettnek eljárásában szédelgést, csalást látott ugyan és őt szökési előkészület miatt letartóztatni is kérte, de egyébként a panaszolt eset körülményeit a valósághoz hiven terjesztette elő. Minthogy pedig a fentiek szerint a vádlottat akkor, midőn a veszélyeztetve látott társasági érdekek megóvása végett jogsegélyért a rendőrséghez fordult, csak az állásának és a kapott utasításnak megfelelő kötelességérzete vezette és jóhiszemű eljárásában teljesen hiányzik a cselekmény jogsértő eredményének az a tudata és okozása, mi a Btk. 227., 323. és 350. §-aiban meghatározott cselekmények tényálladékához a 75. §. szerint múlhatatlanul szükséges : ugyanazért a kir. tábla a vádlottnak cselekvőségében a vádba helyezett vétségek tényálladéki alkatelemeit nem találta megállapíthatónak és mellőzve egyébként annak vitatását, hogy a