Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

29 gyalás van előírva, mely jegyzőkönyvi tárgyalás az 1881 : LIX. tcz. 12. §-a szerint a rendes eljáráshoz tartozik. Ezek szerint a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnak felebbezéssel megtámadott ítélete nem sommás eljárásban, hanem rendes eljárásban keletkezvén, arra nézve a felebbezés tekintetében nem az 1893 : XVIII. tcz. szabályozott sommás eljárás, hanem a rendes eljárás szabályai alkalmazandók, melyeknek megfelelőleg a trts. értelmében a másodfokú felebbviteli bíróságot a kir. tábla gyakorolja. 12. Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat, esetleg közokirat állíttatik ki, és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a felek a jogügyletet komolyan létesíteni nem akarták, hanem az okiratba színlelt ügyletet foglaltak. Az, hogy a feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt az akarata, és igy annak megállapítása is, hogy az alakilag és tényleg létesült jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre, vagy hogy a felek a jogügyletet csak színleg kötötték meg, a nélkül, hogy egymás között az illető jogviszonyt létesíteni akarták volna: ténykérdés. A szerződő felek a színleges szerződés teljesítésére nem kötelezhetők, hanem az előbbi állapotba való visszahelyezést, tehát az adott érték és ellenérték kölcsönös visszaadását követelhetik. (1896 november 9. 306/98. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes azon az alapon támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy ő a B. alatti közjegyzői okirattal, tehát közokirattal bizonyította azt, hogy alperestől a jelenleg kérdéses gépet 600 frtért megvette és ezt a 600 frt vételárt kiegyenlítette ; és igy alperes a közokirattal szemben azt tartozott volna bizonyi-