Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

30 tani, illetve sikerrel csak azt bizonyíthatta volna, hogy az a közokirat hamis avagy szabálytalan, ez iránt azonban alperes bizonyítékot fel nem hozott, de még kifogással sem élt. Továbbá felperes panaszként felhozta azt, hogy ő tanúival bizonyította a vételi ügylet valódiságát és azt, hogy alperes az A. alatti okirat kiállítása alkalmával kijelentette, hogy az abban az okiratban kitett vételárat a kiállítás napján délután kifogja fizetni ; következésképen megdönthetetlen igazságai, hogy felperes a kérdéses gépet az adott 600 frt kölcsön biztosítására megvette, és így alperes, ki a gépet utóbb visszavásárolta, a 600 írtban el volt volna marasztalandó, illetve a kérdéses közokirat, a felperesi tanuk és felperesnek eskü alatti vallomása ellenére tényként nem volt volna megállapítható az, hogy a vételi ügyletek csak szinlettek, hogy a 600 frtból alperes csak 100 frtot kapott meg és hogy alperes azt a 100 frtot is felperesnek visszaadta, a mennyiben a NB. alatti alperesi levél és alperesnek az A. alatti okirat kiállítása után felperesnél megjelenése alkalmával történt viselkedése nincs is a döntő körülményekkel olyan szoros összefüggésben, hogy azok alapján a vételi ügyletek szinlegességére következtetni lehetne. A panasz nem bír megállható alappal. Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat, tehát esetleg közokirat állíttatik ki, és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a felek a jogügyletet komolyan létesíteni nem akarták ; az pedig, hogy a feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt az akarata, és igy annak megállapítására is, hogy az alakilag és tényleg létesült jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre vagy hogy a felek a jogügyletet csak színleg kötötték meg a nélkül, hogy egymás között az illető jogviszonyt létesíteni akarták volna, ténykérdés ; ami mint ilyen a sommás eljárás 197. §-a szerint felülvizsgálati kérelemmel sikeresen csak akkor támadható meg, ha ama kérdés megoldásának alapjául szolgáló tényállás megállapításánál jogszabály sértetett meg. Ilyen körülmények között a jelenleg kérdéses vételi ügyletek szinlegességét nem zárja ki az, hogy alperes az A. és B. alatti,