Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XVIII eltéréssel használtatik, hogy a két védjegy vagy elnevezés közti különbség folytán a közönséges vevő az áruk közti eltérést csak különös figyelem mellett veheti észre, midőn tehát ezen eljárás a vevőben, természetszerűen azon hiedelmet kelti, hogy az árut más forrásból kapja, mint a melyből az tényleg származik ... __. 165 64. Az eladó a kereskedelmi törvény 351. §-ában részére biztosított jogokat ankor is érvényesítheti, ha az árunak jogi átadása már megtörtént, s a vevő csupán a tényleges átvételt tagadja meg. Ha tehát a vevő megtagadja a tényleges átvételt, ugy jogosítva van az eladó az árut a kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott módon közjegyző utján a vevő veszélyére eladatni, s a vevőtől az átvételi késedelemből eredő kárának megtérítését követelni __. 170 65. A kereskedelmi törvény 115. és 117. §-aiból kifolyólag a társaság feloszlása után még akkor is, ha felszámolók vannak kirendelve, ezek csak a társaságnak harmadik személyekkel szemben fenálló igényeit, és nem a társtagoknak egymással szemben támasztott igényeit vannak hivatva érvényesíteni. Ebből következik, hogy az egyik társ a másik társ elleni igényét, akár a társasczég nevében,, akár saját személyében érvényesítheti, és hogy abból a körülményből, hogy a czég nevében követelt összeg nem a felperesként fellépő társat, hanem a társasczéget illeti, nem a felperességi jog hiánya, hanem az következik, hogy a czéget illető összeg letétbe tétele rendeltessék el. — A társaság egyik tagja a társaság nevében .önmagával elszámolni, a saját követelését mint lejártat elismerni, és e követelésére a társaság vagyonából zálogot venni, a másik társtag beleegyezése nélkül, jogosítva nincsen. — A társaság fenállása csak a tagoknak áll érdekében, és a társaságnak a tagok czéljaitól és vagyonától különálló czélja és vagyona nincsen, és igy a társaság megszűnéséből csak a társaság tagjaira, és nem magára a társaságra háromolhatik kár. — A kereskedelmi törvény 273. §-ából az következik, hogy kötbér kikötése esetén vagylagos követelés származik, és a jogosult akár a kötbér, akár az azt felülhaladó kárösszeget követelheti, ha azonban a jogosított választási jogát már gyakorolta, attól vissza nem léphet, és mind a kétféle követelés iránti jogát egymás után nem érvényesítheti.— ... 176 72. A kereskedelmi törvény 504. §-a a biztositót a fizetési kötelezettség alól, amennyiben a biztosított előnyére az ellenkező ki nem köttetett, felmenti az esetre, ha a biztosított életét- öngyilkosság, vagyis az öntudatos akaratelhatározást feltételező cselekmény folytán veszti el; ellenben az öntudatlan, a szabad akarat elhatározást kizáró állapotban elkövetett önkivégzés esetéről egyáltalán nem intézkedik és igy az 507. §. rendelkezése nem áll útjában annak, hogy a íelek az öngyilkosság ezen nemére nézve jogviszonyaikat szerződésileg szabályozzák... — ... ... — — ... —- —- 195 77. A biztositó-társaság ügynökeinek az a jogköre, melynél fogva a