Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XIX társaság nevében a biztosítási ügyletek közvetítése és a- biztosítási dijak beszedése körül eljárhatnak,, árra ki nem-terjeszthető, hogy '. ezeknek a dijaknak behajtása végett, a biztositó-társaság nevében, ennek különös meghatalmazása nélkül perrel is felléphessenek 207 •80. A kereskedelmi törvény 100. §-ában meghatározott jog, mindenik társasági tag által — az abban jelzett feltételek, fenforgása mellett — arra való tekintet nélkül igénybe vehető, hogy a feloszlatást követelhető részt vesz-e az üzletvezetésben vagy sem. — Az egyik társtagnak azon eljárása, hogy a másikat a -közös üzletből teljesen kizárta.s szerződésileg biztosított jogainak gyakorlatától eltiltotta, már egymagában véve nyilvánvalóvá teszi, hogy a sikeres társas együttműködésnek összes feltételei, melyek mellett a társaság keletkezett, elenyésztek és hogy a társulás alapja: az egymás irányában, való kölcsönös, bizalom, a felek közt megszűnt, minélfogva ily esetben a felszámolás elrendelendő — — 215 S8. Tűzkár esetében az egy évi elévülési idő csak a tűzvész okozása iránt folyamatba tett vizsgáját jogerős befejezésével kezdődik meg. Ha pedig társtulajdonosok vannak biztosítva, abban az esetben az elévülési idő csak akkor kezdődik meg, amikor az összes társtulajdonosok ellen befejeztetett ezen vizsgálat. rK Ha a közösségben levő tulajdonostársak biztosítási érdeke teljesen azonos egységi érdek, ugyaz egyik tulajdonostársnak a tüzesetet előidéző, bűnös cselekménye a többi tulajdonostársak igényeire is kihatással van. — A tűzkár elleni biztosítások, tekintettel azok gazdasági rendeltetésére és az ily szerződések rendszerinti tartalmára, annak alapul vétele mellett köttetnek, hogy azok megkötésénél mindkét fél jóhiszeműen járt eL__ ___ ... —1 -— -— —- — 1— — 4lZ 94. A kereskedelmi'törvény 151. §-ának az a rendelkezése, hogy a részvényaláirásnál, a mennyiben a tervezetben magasabb befizetés ki nem köttetett, minden aláirt részvényre névértékének io százaléka készpénzben befizetendő, s hogy ezen szabálylyal ellenkező részvényaláirás semmis, nem zárja ki azt, hogy abban az esetben, ha a fizetés az aláirással egyidejűleg nem. teljesíttetett, ez a hiány utólag pótoltassák; az emiitett 10 százalékának később tényleg teljesített befizetése esetében tehát a részvényaláirás semmisnek nem tekinthető. Nem tesz erre nézve különbséget az sem, ha a befizetést nem maga a részvényaláiró vagy meghatalmazottja, hanem helyette és érdekében, beleegyezésével vagy utólagos és pedig akár kifejezett akár concludens tényekben nyilvánuló jóváhagyásával más teljesítette. De ha ezen 10 százalék befizetése sem az aláíráskor, sem később egyáltalán nem teljesíttetett, akkor a részvényaláirás a kereskedelmi törvény 151. §-a értelmében semmisnek tekintetik, — — — -•- — -.. — 254 •95. Szövetkezettel, mint ilyennel harmadik személyek ügyletet érvényesen csak ugy köthetnek, ha a szövetkezet nevében az jár el, ki a b*