Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XVII 52. A kereskedelmi törvény 353. §-a érlelmében a vevő abban az esetben, ha az eladó az áru átadásával késik és a vevő a szerződés teljesítését követeli, csupán a késedelemből eredő kárának megtérítését igényelheti, ilyennek pedig a szerződési ár és a teljesítés idejében létező magasabb vételár közti különbözet egyáltalán nem tekinthető, mert a vevő ezt az értékkülönbözetet a szállítani kötelezett áru nagyobb értékében amúgy is megkapja. Nem tekinthető ennek az az árkülönbözet sem, mely a szerződési és a máshonnan tényleg beszerzett áruért fizetett magasabb vételár közt mutatkozik, mert ez az árkülönbözet épen annak a vesztett haszonnak képezi egyenértékét, mely a szerződés nemteljesitése, vagyis az áru nemszállitása következtében a vevőt érte, akár szerezte be az árut máshonnan, akár nem. A szerződés teljesítésével együttesen azonban ez az árkülönbözet nem tekinthető oly kárnak, mely a vevőt a követelt teljesítés mellett is megilletné, mivel ebben az esetben a szállítandó áru nagyobb értékében nyerendő kártérítést másodszor is megkapná a követelésbe vett árkülönbözetben. — Az «ab Bahn Fiume* kifejezés a kereskedelmi forgalomban általánosan elfogadott értelmezés szerint nem azt jelenti, hogy az áru Fiúméban adandó át, hanem csak annak megállapítására szolgál, hogy az árunak a fiumei vasúti állomáson feladása után felmerülő szállítási költség a vevőt terheli. — Abban az esetben, ha az eladó a hitelt igénybe vevő vevőjének hitelképtelenségét igazolja, az eladó a szerződésileg — a hitelképesség feltevésével — igért hitelezés daczára nem szorítható arra, hogy vevőjének az eladott árukat hitelbe szolgáltassa kL_ ... — 137 59. Ha az eladó, daczára annak, hogy természetes bort adott el, tudva mübort küldött, ez az eljárás a magánjogi csalást megállapítja, mert ennek alkatelemei fenforognak az alperes ama ténykedésében, hogy a felperest tudva és akarva tévedésbe ejtette azzal az állításával, hogy természetes bort szállít. — Elmaradt haszon megállapításának feltételei . _„ ... — — — ... — — 159 63 Azon szerződési határozmánynak, hogy a vevő megveszi a védjegyek mellett az áru számára választott elnevezések használatát, és hogy az eladó nincs jogosítva ezeket az eladott védjegyeket és elnevezéseket bármi módon a maga részére használni, nem tulajdonitható más értelem, mint hogy egyrészt a vevő ezen kikötés által a megvett védjegyek es elnevezések kizálólagos használatára jogosíttatott fel, másrészt pedig az eladó ezekkel a védjegyekkel és elnevezésekkel folytatható oly versenytől lett eltiltva, mely verseny a fogyasztó közönség megtévesztésével a vevőnek gazdasági hátrányát előidézni vagy elősegíteni alkalmas. Ezen verseny pedig nemcsak akkor forog fen, ha az eladó által használt védjegyek és elnevezések teljesen és mindenben azonosak az általa előadottakkal, hanem akkor is, ha az általa forgalomba hozott védjegy, vagy elnevezés csekély változtatással, vagy annyira fel nem isiríerhető Döntvénytár, harmadik folyam. XIV. ' b