Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XVII 52. A kereskedelmi törvény 353. §-a érlelmében a vevő abban az eset­ben, ha az eladó az áru átadásával késik és a vevő a szerződés telje­sítését követeli, csupán a késedelemből eredő kárának megtérítését igényelheti, ilyennek pedig a szerződési ár és a teljesítés idejében létező magasabb vételár közti különbözet egyáltalán nem tekinthető, mert a vevő ezt az értékkülönbözetet a szállítani kötelezett áru nagyobb értékében amúgy is megkapja. Nem tekinthető ennek az az árkülönbözet sem, mely a szerződési és a máshonnan tényleg beszerzett áruért fizetett magasabb vételár közt mutatkozik, mert ez az árkülönbözet épen annak a vesztett haszonnak képezi egyen­értékét, mely a szerződés nemteljesitése, vagyis az áru nemszálli­tása következtében a vevőt érte, akár szerezte be az árut máshonnan, akár nem. A szerződés teljesítésével együttesen azonban ez az árkülönbözet nem tekinthető oly kárnak, mely a vevőt a követelt teljesítés mellett is megilletné, mivel ebben az esetben a szállítandó áru nagyobb értékében nyerendő kártérítést másodszor is megkapná a követelésbe vett árkülönbözetben. — Az «ab Bahn Fiume* kifeje­zés a kereskedelmi forgalomban általánosan elfogadott értelmezés szerint nem azt jelenti, hogy az áru Fiúméban adandó át, hanem csak annak megállapítására szolgál, hogy az árunak a fiumei vasúti állomáson feladása után felmerülő szállítási költség a vevőt ter­heli. — Abban az esetben, ha az eladó a hitelt igénybe vevő vevő­jének hitelképtelenségét igazolja, az eladó a szerződésileg — a hitel­képesség feltevésével — igért hitelezés daczára nem szorítható arra, hogy vevőjének az eladott árukat hitelbe szolgáltassa kL_ ... — 137 59. Ha az eladó, daczára annak, hogy természetes bort adott el, tudva mübort küldött, ez az eljárás a magánjogi csalást megállapítja, mert ennek alkatelemei fenforognak az alperes ama ténykedésében, hogy a felperest tudva és akarva tévedésbe ejtette azzal az állításával, hogy természetes bort szállít. — Elmaradt haszon megállapításá­nak feltételei . _„ ... — — — ... — — 159 63 Azon szerződési határozmánynak, hogy a vevő megveszi a védjegyek mellett az áru számára választott elnevezések használatát, és hogy az eladó nincs jogosítva ezeket az eladott védjegyeket és elneve­zéseket bármi módon a maga részére használni, nem tulajdonitható más értelem, mint hogy egyrészt a vevő ezen kikötés által a meg­vett védjegyek es elnevezések kizálólagos használatára jogosíttatott fel, másrészt pedig az eladó ezekkel a védjegyekkel és elnevezé­sekkel folytatható oly versenytől lett eltiltva, mely verseny a fogyasztó közönség megtévesztésével a vevőnek gazdasági hátrá­nyát előidézni vagy elősegíteni alkalmas. Ezen verseny pedig nem­csak akkor forog fen, ha az eladó által használt védjegyek és elnevezések teljesen és mindenben azonosak az általa előadottak­kal, hanem akkor is, ha az általa forgalomba hozott védjegy, vagy elnevezés csekély változtatással, vagy annyira fel nem isiríerhető Döntvénytár, harmadik folyam. XIV. ' b

Next

/
Oldalképek
Tartalom