Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

XVI Lp csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a megrendelés a vételár megemlítése nélkül történik. Oly esetben azonban, amidőn a vételár meghatározása előzetes alkudozás tárgya volt, a vétel létre nem jön, amig a felek az árra meg nem egyeznek ___ -~ ... — 19 25. Való ugyan, hogy a kereskedelmi törvény 160. S-a szerint a részvénytársaság a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekinthető és hogy azok, kik a bejegyzés és hirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek, ebből azonban nem következik, hogy a részvénytársaság javára és terhére annak bejegyzése előtt ügyletek egyáltalában nem köthetők, hanem csak az, hogy az ily ügyletek csak azon esetben és attól az időponttól fogva tekintetnek a részvénytársaság ügyleteinek, ha és a midőn a társaság a bejegyzés és kihirdetés által törvényesen létezővé vált és a részére és nevében kötött ügyleteket saját ügyleteinek akár kifejezetten, akár concludens tényei által elíogadja _— .... __. ... — -— — —'. 66 29. Nincs kötelező jogszabály az iránt, hogy a kereskedelmi törvény 62. §-ának végtétele értelmében számadást követelhető fél a számadásra kötelezett ellen fenálló követelését a számadási felhívási pernek előzetes megindítása nélkül ne érvényesíthetné. E szerint az, hogy előzetesen számadási felhívási per nem indíttatott, nem állhat útjában annak, hogy a közös üzlet befejezése után az üzlettársat megillető nyereségjutaléknak kifizetése iránt indított perben az alkalmi egyesülésben álló feleknek egymás irányában fenálló kölcsönös követeléseik megbiráltassanak. Ennek feltételét azonban az képezi, hogy a felperes nyereségjutalék iránti követelését keresetében az egyes ügyleteknek eredménye alapján az általa előterjesztett számadás egyenlegéből származtassa, s amennyiben az üzletet vezetett tag az előterjesztett számadást helyesnek el nem ismerné, ő tartozik az egész üzlet eredményét előtüntető számadást a perben előterjeszteni ... ... ... ... ... ... ... ... — — 80 j0 A vevő azzal a kijelentésével, hogy az eladó ne küldje az árut, mert nem használhatja, a vételi szerződést megszegte és az eladó ennek következtében nem volt kötelezve az árut elküldeni, hanem jogosítva volt a kereskedelmi törvény 352. §-ban foglalt jogok közül választani. — Nem létezik oly jogszabály, hogy az esetben, ha a vevő kijelenti, hogy az árut át nem veszi, jogosítva van az eladó a vételár megfizetését, tekintet nélkül az annak megfizetésére kitűzött határidőre, követelni ... — — ... ... — ... — — — 83 44. Ha az eladó arra az álláspontra helyezkedett, hogy alperesnek minőségi kifogása elkésett és nem is bocsátkozott annak a körülménynek vitatásába, hogy az áru minősége tényleg szerződésszerű volt, ugy nincs arra szükség, hogy a vevő az áru minőségét szakértők által megvizsgáltassa és ennélfogva az eladó a szemleköltségek fizetésére semmikép sem kötelezhető.. — ... — ... ... 119