Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
i67 jegyeket és ugyanazon elnevezéseket használta volna, hanem csak azt vitatja, hogy alperes hasonló szinü és alakú védjegyeket és a közönség félrevezetésére alkalmas olyan elnevezéseket használ, melyekben a «Rákóczy» és a «János» nevek, tehát a megvásároltakhoz hasonló elnevezések fordulnak elő. Alperes ezen cselekményeire azonban a kötbérfizetés kötelezettsége ki nem köttetett. A szerződésnek a kötbér kikötésére vonatkozó rendelkezéseit pedig szigorúan kell magyarázni. A kifejtett okokból tehát felperest a kötbér iránti keresetével elutasítani kellett. (1898 január 12. 105052/97. sz. a.) A budapesti kir. tábla itélt : A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét a benne felhozott okoknál fogva helybenhagyja. (1898. évi november 10. 802/98. sz. a.) A m. kir. Curia itélt: Mindkét alsóbiróság Ítélete részben megváltoztatik és felperes 15,000 frt kötbér iránti kérelmének 10,000 frtnyi részével csak abban az esetben utasittatik el, ha alperes főesküt tesz arra, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1978. és 1979. sz. a. lajstromozott «Rákóczy Ferencz» és «Rákóczy József» védjegyeket tényleg nem használta, és ezen elnevezések alatt keserüvizet forgalomba nem hozott. A mennyiben felperes kötbér iránti követelésének 5000 frtnyi részével feltétlenül elutasittatctt, ebben a részében a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes kötbér iránti követelését arra alapítja, hogy alperes az A. a. szerződés 7. pontjában kötbér fizetésének terhe alatt vállalt kötelezettsége megsértésével a neki (felperesnek) eladott védjegyeket és elnevezéseket belajstromoztatta és használta. Tekintve, hogy az A. a. szerződés 1. pontja szerint felperes megvette alperestől a védjegyek mellett a keserűvíz számára választott «Ofner Rákóczy Bitterquelle», «Rákóczy János Bitterquelle» és «Stefánia Bitterquelle» elnevezések használatát és a szerződés 7. pontjában kiköttetett, hogy alperes nincs jogosítva ezeket az eladott védjegyeket és elnevezéseket bármi módon a maga részére használni és amennyiben ezen kikötés ellen cselekednék, köteles felperesnek annyiszor, amennyiszer 5000 frt kötbért fizetni; tekintve, hogy ezen határozmányoknak helyesen más értelem nem tulajdonitható, mint hogy egyrészt felperes, mint vevő, ezen kikötés