Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

i49 A m. kir. Curia itélt : Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a peres házastársak közt 1895 január hó 16-án a petresi ág. ev. egyház szertartása szerint kötött házasság, az alperes hibájából a házassági törvény 77. §. a) pontja alapján felbontatik és alperes a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánittatik. A peres felek házasságából 1895 november 21-én született János nevü gyermek elhelyezése és tartása iránti rendelkezés mellőztetik, s az erre vonatkozó intézkedés végett az ügyiratok az illetékes gyámhatósághoz áttétetni rendeltetnek. Indokok: Felperes a 2652/98. sz. kérvényében azt az óhajtását fejezte ki, hogy alperes a közös lakásukból felperes elkergettetése folytán megbontott életközösséget, a biróság által megállapítandó határidő alatt állítsa vissza és erre köteleztetni is kérte, s az erre bíróilag megszabott határidő letelte után 5085/97. sz. a. beadott keresetében is, kifejezetten csupán azon az alapon kérte a házasság felbontását, mert alperes a határozatban megjelölt időn tul sem állította vissza az életközösséget. Minthogy alperes felperesnek azt az állítását, hogy a közös lakást elhagyni kénytelen volt, megczáfolni meg sem kísérletté, sőt az általa is felemiitett családi viszálykodásra való hivatkozással megerősítette, azt pedig beismerte, hogy felperest hivása daczára sem követte és ennélfogva az ált. polg. törvénykönyv 92. §-a rendelkezésénél fogva alperes tekintendő az életközösség megbontójának ; minthogy alperes beismerte, hogy felperessel az életközösséget a birói felhívás daczára sem állította vissza a kitűzött határidő alatt, az a kijelentése pedig, hogy azért nem tett eleget a birói felhívásnak, mert ugy ment nőül felpereshez, hogy az az alperes házában lakjék, mulasztásának igazolásául el nem fogadható ; minthogy felperesnek ezen előzmények után a házassági törvény 77. §. a) pontiára alapított kereseti jogosultságát alperesnek az 1897 deczember i-én tartott tárgyaláskor tett az a kijelentése, hogy miután értésére adatott, miszerint felperest követnie kell, tehát hozzá megy, annál kevésbé szüntetheti meg, mert az ezt megelőző birói békéltetéskor viszont azt jelentette ki alperes, hogy felperessel békülni nem akar ; minthogy végre a felperes által, az alperesi ellenbeszéd után és különben is elkésetten felhozott megtámadási ok sem ronthatja le a felperes kereseti jogo-