Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

150 sultságát : mindezen okokból mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a peres felek közötti házasságot a házassági törv. 77. §. a) pontja alapján felbontani és alperest a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánítani kellett. A peres felek házasságából született gyermek elhelyezésének és tartásának kérdése a perben nem hozatván tisztába, az ez iránti intézkedés a házassági törv. 96. §-a alapján az illetékes gyámhatóságra bízatott. 56. A sommás eljárásban az 1868 : LIV. tcz. 321. §-ában foglalt rendelkezés a perújításra nézve csak az egyezségi esküvel eldöntött perekben nyerhet alkalmazást, míg oly esetben, melyben az alapperben vesztes félnek ellenfele a sommás eljárási törvény 65., 66. §-ai értelmében kihallgattatott és vallomására esküt tett, helye van uj bizonyíték alapján perújításnak az 1868: LIV. tcz. 321. §. vagy az 1881. évi LIX. tcz. 73. §. esetének kimutatása nélkül. Egyéb esetekben ugyanis a félnek esküje csak vallomásának megerősítésére szolgál, mely vallomás, épugy mint más bizonyíték, a bíróság mérlegelése alá esvén, az ily módon letett eskü perdöntő bizonyítéknak vagy perdöntő eskünek nem tekinthető. (1899 j anuár 13. 4Ó8/98. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy anyagi és alaki jogszabályt sértett a felebbezési bíróság, amennyiben a perújításra vonatkozó fenálló jogszabályokat helytelenül alkalmazta, az 1893 : XVIII. tcz. rendelkezéseit pedig mellőzte, minthogy a most emiitett törvény értelmében a felebbezési bíróság jogosítva van az elsőbiróság által esküre bocsátott fél ellenfelét eskü alatt kihallgattatni és megeskettetni, tehát az egyik fél részéről letett eskü büntető eljárás mellőzésével már a polgári perben, vagyis az újított perben is megdönthető. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróság felperest azért utasította el perujitási