Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

148 visszaállítására köteleztessék. Alperes az idézett kérelem folytán kiadott birói határozatnak az abban megszabott határidő alatt ugyan eleget nem tett, sőt a jogos ok nélküli és szándékos elhagyásra alapított kereset folytán megkisérlett birói békéltetés alkalmával is ugy nyilatkozott, hogy felperessel kibékülni nem akar ; mindazonáltal tekintve, hogy alperes az 1897 deczember hó i-én megtartott tárgyaláson az életközösség visszaállítása iránt hozzá intézett birói felhívás teljesítésének elmulasztását azzal igazolta, hogy ő azért nem követte férjét, mikor az családi viszálykodás miatt őt elhagyta, mert férjhezmenetele alkalmával abban állapodtak volt meg, hogy az ő (alperes) házában lakjanak, s ennélfogva azt hitte, hogy helyesen cselekszik, amidőn az ő házából eltávozó férjét nem követi, s ugyanakkor azt is kijelentette, hogy miután a tárgyaláson nyert felvilágosítás folytán meggyőződött arról, hogy ő férjét annak lakhelyére követni tartozik, most már hajlandó férjéhez menni s a házassági életközösséget vele folytatni, miután felperes nejének eme nyilatkozatával szemben a tárgyaláson azt jelentette ki, hogy nejét nem hajlandó visszafogadni, ezen kijelentése által a házassági törvény 77. S-a) pontjára alapított kérelmétől elállott s ennélfogva a házasság felbontásának az idézett §. alapján keresettel való szorgalmazására most már nem jogosult; mert a 77. §. a) pontjában meghatározott bontó ok alkalmazhatásának az az előfeltétele, hogy az életközösséget megszakító félre nézve a másik házas fél által lehetővé tétessék az életközösség visszaállítása, jelen esetben azonban annak lehetőségét maga a felperes akadályozta meg az által, hogy az életközösségnek visszaállítását megtagadta. S minthogy felperes az emiitetten kívül egyéb bontó okot fel nem hozott, a házasság érvényességének megtámadása czéljából a tárgyalás során felhozott azt az állítását pedig, hogy alperes a házassági tartozások teljesítésére képtelen lett volna, az alperes tagadásával szemben mivel sem bizonyította, és mivel felperes megtámadási joga a házassági törv. 57. §-a szerint el is enyészett, mert a házasság megsemmisítése iránt a törvény életbelépésétől számított 1 évi határidő alatt keresetét nem adta be, ezek alapján az elsőbiróság ítéletét helyben kellett hagyni. (1898 márcz. 3. 1370/98. sz. a.)