Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)
137 következtében a vádlott által különböző időben véghezvitt sikkasztások folytonosságban állóknak és ezért egyrendbelinek voltak tekintendők. A büntetés kimérésénél enyhítőként vétetett figyelembe, hogy a sikkasztások által okozott kár nem képez nagyobb összeget és hogy a vádlott hivatali működése kellőleg nem ellenőriztetett ; de ezen enyhítő körülményeken kivül nem volt figyelmen kívül hagyható az sem, hogy a kir. tábla ítélete ellen csakis vádlott jelentett be felebbezést. A kir. tábla ítéletének egyéb része indokaiból hagyatott helyben. 52A nemteljeskoruak által meghatalmazotti minőségben megbízójuk részére kötött ügyletek érvényességét a meghatalmazott kiskorúsága nem érinti. A kereskedelmi törvény 353. §-a értelmében a vevő abban az esetben, ha az eladó az áru átadásával késik és a vevő a szerződés teljesítését követeli, csupán a késedelemből eredő kárának megtérítését igényelheti, ilyennek pedig a szerződési ár és a teljesítés idejében létező magasabb vételár közti különbözet egyátalán nem tekinthető, mert a vevő ezt az értékkülönbözetet a szállítani kötelezett áru nagyobb értékében amúgy is megkapja. Nem tekinthető ennek az az árkülönbözet sem, mely a szerződési és a máshonnan tényleg beszerzett áruért fizetett magasabb vételár közt mutatkozik, mert ez a különbözet a vevőt csak ugy illeti meg, ha nem a szerződés teljesítését, hanem csupán kártérítést követel, mert ez az árkülönbözet épen annak a vesztett haszonnak képezi egyenértékét, mely a szerződés nemteljesitése, vagyis az áru nemszállitása következtében a vevőt érte, akár szerezte be az árut máshonnan, akár nem. A szerződés teljesítésével együttesen azonban ez az árkülönbözet nem tekinthető oly kárnak, mely a vevőt a követelt teljesítés mellett is megilletné, mivel ebben az esetben a szállítandó áru nagyobb értékében nyerendő kártérítést másodszor is megkapná a követelésbe vett árkülönbözetben.