Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

'35 és büntetése tekintetében mind a két alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztatásával vádlott a Btk. 462. §-ába ütköző s a 463. és 484. §-ok szerint büntetendő folytatólagosságban elkövetett egyrendbeli hivatali sikkasztás bűntettében mondatik ki tettesként bűnösnek s ezért az idézett §-ok, valamint a Btk. 57. és 92. §-ai alapján a jelen ítélet foganatba vétele napjától számítandó 3 évi és 6 havi fegyházra és ennek kiállásától számítandó 5 évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának hasonló időtartamú felfüggesztésére Ítéltetik. Egyebekben a kir. tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: B. M., L. F., O. L, R. T. és B. L. tanuknak a végtárgyaláson, továbbá I. I., V. P. és L. P. tanuknak a vizsgálat folyamán tett állításaikkal bizonyítva van, hogy midőn ők a legutóbbi tanú kivételével a kir. ügyészségnél pénzt adtak át, azt mindannyiszor és kizárólag csakis a vádlott vette kezéhez, s hogy mindazon esetekben, midőn a pénzátadás beadvány nélkül eszközöltetett, az erre vonatkozó jegyzőkönyvet is egyedül vádlott vette fel. Habár Parecz György kir. ügyész és Mészáros Tivadar kir. alügyész azt állítja, hogy vádlott az általa ellennyugtaként felvett jegyzőkönyvön, valamint az elkészített nyugtán és a lefizetett pénzösszegen kivül a fizetést teljesítő féllel együtt jelent meg minden egyes esetben előttük, s ily módon a történt fizetés nagysága személyes meggyőződés folytán is megállapittatott, mindazonáltal eltekintve attól, hogy R. T. és B. L. tanuk szerint ők a jelen vádbeli cselekményeket megelőző időben is pénzt, illetve pénzt tartalmazó beadványt kizárólag vádlottnak adták át ; eltekintve attól, hogy Parecz György kir. ügyésznek a legutóbb tartott végtárgyaláson annak befejezte előtt hozzá intézett kérdésre adott feleletéből kitetszőleg oly eset is fordulhatott elő, midőn a fizetést teljesítő fél előtte személyesen meg nem jelenvén, csupán annak hivatali helyiségben létéről szerzett magának meggyőződést, már egymagában az a körülmény, hogy a felek által tényleg lefizetett összegnél kevesebb összeg jutott a kir. ügyészség kezelése alá, arra mutat, hogy azon pénzösszegek közvetítés utján, ugy, miként azt a tanuk egyezőleg állítják és nem közvetlenül a felek kezéből vétettek át ; de bizonyítja ezt a kir. ügyészségnek nevezett ügyészi tagjai által elismert az a körülmény is, hogy a kir.