Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

io8 megtévesztéssel egyedül abból a czélból történt, hogy tagdijak szedethessenek és törzshetétekre részletfizetések folyjanak be, s ezeket azután terheltek saját czéljaikra felhasználhassák. E czél megvilágítására terhelő adatul szolgál különösen az a körülmény, hogy Weisz József 1890 április i-én lett szabadlábra helyeztetése után csakhamar újból kezdte működését és a csőd megnyitása után a pénztárba befolyt 9000 frtot meghaladó összegen, akkori ügynöktársaival osztozkodott. Ily körülmények közt nem szolgálhat a terheltek mentségére az, hogy a sértettek kölcsönök megnyerhetésének feltételeiről kellő tájékozottságot nem szereztek, mert ezek, kik különben mindannyian az alapszabályokat meg sem kapták, folytonos hitegetések és halasztgatások által arra nézve, hogy kölcsönt kapnak, tévedésben tartattak, noha a szövetkezet kölcsönre forditható pénzről nagyon csekély mérvben rendelkezett ; mert továbbá dr. W. terhelt ellen az a körülmény, hogy a szövetkezettel folytonos érintkezésben állott és az intézet váltóinak lefoglalása által annak egész vagyonát kezelte, arra enged következtetni, hogy a hitelezők fondorlatos megtévesztéséről tudomással birt. A kir. táblai végzés az 51765/97. elsőbirósági végzésben I. alatt egyedül Weisz József ellen emelt vád tekintetében a további eljárás megszüntetéséről rendelkező részében, továbbá dr. W. ellen 318/95. sz. végzéssel elrendelt vád alá helyezés megváltoztatását illetően az abban felhozott indokoknál fogva hagyatott helyben. 40. A nő hozományát állandó törvényes gyakorlatunk értelmében férjének a csődtömege ellen, mint lejárt követelést, érvényesítheti. (1899 február 28. 97/99. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Lichtenstein Léninek, Schlesinger Ferencz csődtömege elleni 2000 frt visszakövetelése iránti perében itélt : Az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kereskedelmi törvény 552. §-ában foglalt ama