Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

i05 hogy négy esetben a részjegy befizetési hátralékok beperlésével fejtett ki ily roszhiszemü eljárást, s minthogy az ily eljárás a Btk. 575- és 3?6- §-aiba ütközik, clr. W.-t négy rendbeli bűnpártolás vétsége miatt vád alá helyezni kellett. Ellenben két esetben a bűnpártolás azért nem állapitható meg, mert panaszosok vallomásaiból és az iratokból az tűnik ki, hogy ezek kölcsön czimén pereitettek, tehát valódi követelésért. F. J. esetében bűnpártolás azért nem forog fen, mivel F. maga lépett fel felperesként ; úgyszintén a vádba tett összes többi 85 esetben bűnpártolás miatt dr. W. azért nem helyezhető vád alá, mert ezen esetekben beperlésre nem került a dolog és egyébként sem merült fel adat, hogy vádlott a követelés behajtására irányuló egyéb tevékenységet kifejtett volna, itt tehát nem áll, hogy vádlott a haszon biztosítására közreműködött volna. A budapesti kir tábla végzett : A kir. tábla az elsőbiróság mindkét végzésének felebbezett részét megváltoztatja, s vádlottak ellen a büntető eljárást megszünteti. Indokok: A magyar hitel- és takarékszövetkezet czégje a nem kifogásolt alapszabályok alapján az erre illetékes kereskedelmi és váltótörvényszék által bejegyeztetvén, működését törvényadta jogánál fogva kezdette meg s folytatta. A csalás alkatalemét képező ravasz fondorlat sem Weisz József vezérigazgató, sem a szövetkezeti tagok szerzése tekintetében működő többi vádlottak ellenében meg nem állapitható, mert a kölcsönnyerés czéljából a szövetkezetbe lépő egyének a belépési nyilatkozatok tartalma szerint az alapszabályokat átvévén s különben is a szövetkezet nyilt üzletet folytatván, módjukban állott a kölcsön megnyerhetésének feltételeiről meggyőződni, mielőtt a szövetkezettel jogügylet kötésébe bocsátkoztak volna, és épen azért, mert ők ezt a legcsekélyebb gondosságot elmulasztották, a ravasz fondorlat a fentebb nevezett terheltek ellenében nem állapitható meg, mert annak olyannak kell lenni, hogy a tettessel szemben álló egyén, tehát a sértett fél, ne legyen képes a fenforgó körülményeket helyesen felfogni s tulajdonképeni czélját, jelen esetben a kölcsönnyerést gondossága mellett se érje el, azért, mert a tettesnek kápráztató ravaszsága által félrevezettetik, ilyen körülményekre nézve azonban a vádlottak ellenében terhelő bizonyíték