Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

46 polgári uton orvosolható s a vagyoni károkozás ez uton elhárítható. Ezek szerint vádlottat a Btk. 401., 402. és 403. §§. 2. bekezdésébe ütköző magánokirathamisitás és a Btk. 400. §. 2. bekezdésébe ütköző közokirathamisitás bűntettének jogos gyanúja terhelvén, s a cselekmén)- minősitésének meghatározása az itélethozás tárgyát képezvén, a kir. tábla végzésének megváltoztatásával az elsőbiróságnak a vád alá helyezést elrendelő végzése volt helybenhagyandó ezen és az abban előadott indokoknál fogva. 16. Az egyik szerződő fél a másiktól a szerződésnek teljesedésbe nem menése okából kártérítést csak akkor követelhet, ha az utóbbit a szerződés nem teljesítése körül mulasztás terheli. (1898 június 24. G. 159. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének részben hely adatik és alperes arra köteleztetik, hogy felperesnek a felebbezési bíróság ítéletében meghatározott határidő és jogkövetkezmény terhe alatt a felmerült költségekből 61 frt 56 krt megfizessen; egyebekben felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes első sorban a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét támadja meg felülvizsgálati kérelemmel, amely szerint a felebbezési bíróság felperesnek kárkövetelési jogát az ellátás czimén követelt 400 frtra és az elvont haszon czimén követelt 300 frtra nézve meg nem állapitotta, a költségekben pedig alperest el nem marasztalta. Felperes a kérdéses kár iránt követelését arra alapítja, hogy ő alperestől az 1896 május 10-től kezdődőleg bolt- és lakhelyiséget kibérelt, de a bérleményt akkor használatba nem vehette és azután sem használhatta, mert azt alperes több mint három hónapon át használható állapotba nem helyezte és ezzel alperes a kérdéses bérleti szerződést megszegte. A felebbezési bíróság tényállása szerint a felek között a bérleti szerződés az 1896 május i-én kezdődő hatálylyal jött ugyan