Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

tés utján tartozott volna érvényesíteni, mellőzni kellett, mert az I. és 2. r. alperesek közt pertársi viszony forog fen és a csődtörvény 153. §-a értelmében pertársaság esetén a csődtömegre vonatkozólag is a perrendszerü illetékesség áll fenn és igy a felperes és 2. r. alperes közti jogviszony a jelen perben elbírálható. A 2. r. alperes csődtömege nem vonta kétségbe azt a kereseti előadást, hogy Horn Mór és ennek csődtömege szavatolni tartoznak felperesnek az iránt, hogy neki a letett óvadék hiány nélkül visszaadassék és igy 2. r. alperesnek a kereseti tőkére és kamatára vonatkozó szavatossága már annálfogva beállott, hogy 1. r. alperes a kereseti tőkét az óvadékból visszatartotta. Azonban minthogy felperes válasziratában azt adta elő, hogy alperes csak abban esetben tartozik neki a biztosítékból levont összeget megtéríteni, ha felperes az 1. r. alperessel szemben pervesztessé válik és igy elállott attól a kereseti kérelmétől, hogy a 2. r. alperes csődtömeg abban az összegben, a melyre vonatkozólag 1. r. alperes marasztaltatik, 1. r. alperessel egyetemleg marasztaltassék, ennélfogva a 2. r. alperessel szemben 2. r. alperes szavatossága alapján felperes követelését csak arra a 22,098 frt 65 kr. tőkére s járulékára vonatkozólag lehetett megállapítani, a melyre vonatkozólag felperes 1. r. alperessel szemben keresetével elutasittatott és felperest a kereseti követelésnek ezenfelüli részével 2. r. alperessel szemben el kellett utasítani. Azonban a megállapított követelésre vonatkozólag sem lehetett 2. alperest fizetésre kötelezni, mert a csődvagyon a követelések kielégítésére csak a csődtörvény I. rész VI., VIII. és II. rész IX. fejezetében szabályozott felosztási eljárás utján és a követeléseknek ott megállapított osztályozása szerint fordítható és igy a csődtömeg a felosztási eljárás és osztályozás mellőzésével leendő fizetésre nem kötelezhető. Ennélfogva felperest azzal a kérelmével, hogy a 2. rendű alperes csődtömeg a fizetésre köteleztessék a megállapított 22,098 forint 65 kr. tőkéből és kamatából álló követelésre vonatkozólag el kellett utasítani, önként értetvén, hogy ez az elutasítás nem érinti felperesnek azt a jogát, hogy a megállapított követelés kielégítése végett a csődtörvényben megállapított eljárást igénybe vehesse. (1897 április 7. 20,868. sz. a.)