Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

A budapesti kir. tábla itélt : A kir. tábla az elsőbiróság Ítéletének nem felebbezett azt a részét, mely által i. r. alperes viszonkeresetével elutasittatott, érintetlenül hagyja, 2. r. alperes Horn Mór csődtömege irányában rendelkező részét azonban az eljárásnak ezen alperes ellen irányzott részével együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetnek a most nevezett alperes ellen irányuló részét az eljáró bíróság kereskedelmi bírói hatásköréhez nem tartozónak nyilvánítja, az ítéletnek 1. r. alperesre vonatkozó felebbezett egyéb részét pedig helybenhagyja. Indokok: 2. r. alperesre vonatkozó részében az elsőbiróság ítélete és eljárása az 1881 : LIX. tcz. 39. §. cj pontja alapján azért semmisittetett meg hivatalból és a keresetnek ezen alperes ellen irányuló része azért mondatott ki az eljáró bíróság kereskedelmi birói hatásköréhez nem tartozónak, mert a csődtörvény 153. §. rendelkezése, tekintve, hogy ez a §. a törvény II. része VI. fejezetének a bejelentés alá nem eső igényekről rendelkező II. részében van elhelyezve és a megelőző 152. §. általános rendelkezése alól kivételeket állapit meg, nyilvánvalóan csak a bejelentés alá nem eső igényekre vonatkozik, míg ellenben a bejelentés alá eső igények tekintetében a rendes birói illetőség a csődtörvény 11. §-a értelmében a közadós részéről alperesi minőségben fenforgó pertársaság esetében csak akkor nem szenved változást, ha a per a csődnyitás előtt indíttatott ; mert ennélfogva a bejelentés alá eső igényt tárgyazó jelen kereseti követelés, minthogy a kereset a csődnek Horn Mór ellen megnyitása után indíttatott, a 2. r. alperes csődtömeg ellen a csődtörvény 8. és 126. § ai értelmében csakis bejelentés utján és csupán a csődbíróságnál érvényesíthető, és ezen a fentebbbiek szerint mit sem változtat az a körülmény, hogy felperes a csődtömeget, mint az 1. r. alperes pertársát szavatosként vonta perbe, és mert ezek szerint a kereset a 2. r. alperes ellen irányuló részében külön ügybirósághoz tartozván, melynek illetőségétől eltérésnek helye nincs : az elsőbiróság az 1881. évi LIX. tcz. 39. §. aj pontjába ütköző és hivatalból észlelendő alaki sérelmet követett el az által, hogy a kereset felett 2. r. alperes irányában is eljárt és Ítéletet hozott. 1. r. alperesre vonatkozó felebbezett részében pedig az elsőbiróság ítélete annak megjegyzése mellett, hogy a felperes által