Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

»S4 ságban a szétválásról tesz említést anélkül, hogy ezt közelebbről megjelölné, s ennek a pontnak a végén is csak az ebben a szerző­désben kikötött kötbérről van szó ; s tekintve, hogy a kötbérre vonatkozó tüzetes intézkedés a 4. pontban foglaltatik, ez a pont pedig a 2. és 3. pontok szerinti társulást feltételezi : a szerződés 15. pontjának ez a tartalma nem eléggé határozott arra, hogy felperes részére a keresetben követelt kötbér megitéltessék. A kifejtetteknél fogva tehát mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett. 57­Az ügylet jogi természetének meghatározásánál nem az egyik szerződő félnek személyes helyzete vagy a másik szerződő fél előtt tudva nem levő szándéka és inditó oka az irányadó, hanem mindkét szerződő félnek megegyező akaratelhatározása, illetve erre vonatkozóan megfelelő ténykedése. Későbbi termésű gabonának eladása az ügyletet nem teszi szerencsejátékszerü és nem érvényesíthető szerző­déssé, mert az ily gabona is tárgya a közforgalomnak és a reá vonatkozó vételi ügylet a közszükséglet követelmé­nyének jellegével bir, és nem létezik tételes törvény avagy állandóan követett birói gyakorlat, amely szerint az ilyen ügylet — amennyiben nem kizárólag a saját termésre mint egyedi árura vonatkozik — a közönséges vételi szerződés­től eltérő megbirálás alá esnék. A szerződő felekre nézve a jogszabályt maga a szerző­dés alkotja. (1898 szeptember 1. G. 172. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a sommás eljárási törvény 197. §-ához képest a felülvizsgálati el­járásban is irányadó tényállás szerint a felek a köztük létrejött és a jelen perben kérdéses ügyletet a B. a. okiratba foglalták ;.

Next

/
Oldalképek
Tartalom