Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

megítélte, miért is ez alapon az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni kellett. 47A lopott dolog zálogbavétele is a «megszerzés» fogalma alá esik és mint orgazdaság büntetendő. (1898 október 13. 9628. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. tábla ítélete az abban felhozott és felhívott indokok alapján és azért is helybenhagyatik, mert a lopott dolog zálogbavétele is a ((megszerzési) fogalma alá esvén, vádlott cselekménye még ebbeli védekezésének bebizonyítása esetén is a Btk. 370. §-ába ütköznék. 48. Az adós kötelezettségét addig, mig azt a jogosított hitelező nem követeli, másnak semmiféle módon, tehát bírói letétbe helyezés által sem tartozik teljesíteni. Ha valamely követelésre az arány meghatározása nélkül többen jogosítottak, de a szolgáltatás tárgya felosztható és a felosztás kizárása ellen sem törvényes szabály nem rendelkezik, sem a felek a szerződésben a felosztás kizárását ki nem nyilvánították, a jogosítottak mindegyike a reá eső rész erejéig követelési jogát egymaga is érvényesítheti ama szabály alapján, hogy ily esetben az ellenkező bizonyításáig a követelési jog a jogosítottakat egyenlő arányban illeti. Mindenki, aki különben személyi perképességgel is bir, az őt megillető jog érvényesítése végett felperesként felléphet. (1898 szeptember 21. I. G. 205. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének azzal a részével, amelyben a felebbezési bíróság ítélete amiatt támadtatik meg, hogy a keresetbe vett, s utóbb leszállított összegből a Póta Évát illető részre felperességi jog hiányából keresetének hely nem adatott, elutasittatik.