Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

1 '3 hivatali hűség és kötelesség megszegésével követte el, egy folytatólagos bűntetté egyesül : G. J. vádlottat a fentebb elősorolt öt esetből kifolyóan a Btk. 462. §-ába ütköző s a 463. §. szerint minősülő egyrendbeli hivatali sikkasztás bűntettében kellett bűnösnek kimondani. Ugyané vádlottnak azok a cselekményei, hogy hivatali főnöke H. F. által V. F. borkereskedő czimére postára adás végett reá bizott 33 frt 60 krból 10 frtot, továbbá az orsovai erdőhivatalnokok részére földdeputatum fejében H. F. által szívességből magánúton beszerzett s attól postára adás végett átvett 276 frt 28 krt s végre H. F. megbízásából annak utiszámlájára a nagybecskereki m. kir. adóhivataltól felvett 28 frtot elsikkasztotta, a Btk. 355. §-ába ütköző s értékénél fogva a 356. §. szerint minősülő kétrendbeli sikkasztás vétségének és egyrendbeli sikkasztás bűntettének voltak minősitendők azért, mert azok az összegek nem hivatalos pénzek voltak s vádlottnak nem közszolgálatánál fogva, hanem főnöke magánmegbizásából jutottak kezére. G. J. vádlottnak ezen cselekmények miatti büntetése a rendelkező részben ide vonatkozóan felhívott törvényszakaszok alapján az elsőbiróság ítéletében felhozott s e helyen is elfogadott enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével szabatott ki. A Btk. 391. §-ába ütköző közokirathamisitás bűntetteinek vádja alól G. J. vádlott azért mentetett fel, mert a postai feladóvevények meghamisítását csupán a sikkasztások palástolására, nem pedig bizonyításra irányuló czélzattal követte el. Egyebekben az elsőbiróság Ítéletének felebbezett része a fentiekkel nem érintett vonatkozó indokai alapján helybenhagyatott. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy G. J. vádlott különböző időszakokban és külön akarati elhatározással a vevényeket meghamisítva, követte el alkalomszerüleg a terhére eső hivatali sikkasztásokat : ugyanazért a kir. itélő tábla ítéletének részben való megváltoztatásával, G. J. vádlott a Btk. 462. és 363. §-ai szerint meghatározott ötrendbeli hivatali sikkasztás büntette miatt mondatik ki bűnösnek. Ezen változtatással egyebekben a kir. itélő tábla ítélete a felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik azzal a szigorúbb meghatározással, hogy G. J. Döntvénytár, harmadik folyam. XIII. 8