Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

io6 figyelmen kivül hagyta, hogy alperesek az alapperben az ingatlanok visszahccsátására itéletileg kötelezve voltak, de alperesek az épületeket lerombolván, át nem adhatják, és igy az átadás helyett kárt, illetve ellenértéket tartoznak fizetni ; hogy figyelmen kivül hagyta, hogy a hibás telekkönyvi helyszínelés csak tévedésre vezethető vissza, már pedig a tévedésből senki jogot nem szerezhet ; hogy figyelmen kivül hagyta, hogy alperesek a foglalás után pár napra az ingatlanok talajának értékét sokszorosan meghaladó épületeket romboltak le, ezzel tehát alpereseket nemcsak rosszhiszeműség, hanem vétkesség is terheli, és igy alperesek az osztrák polgári törvénykönyv 1295. §-a szerint is kártérítéssel tartoznak : hogy az 1. rendű alperes viszonkeresetének helyt adott annak ellenére, hogy alperesek önként adták át az ingatlanokat és pedig azt is, amibe felperesek itéletileg vissza nem helyeztettek, és hogy alperesek csak feltételesen éltek viszonkeresettel, vagyis az esetre, ha felperesek javára az elvont haszon megitéltetik, és ekkor is csak beszámitásképen. A panaszok nem birnak megállható alappal. Igaz ugyan, hogy az osztrák polgári törvénykönyv 425. §-a szerint a puszta czim még nem ad tulajdont, és a tulajdon rendszerint csak jogos átadás és átvétel által szereztetik meg ; azonban az osztrák polgári törvénykönyv 431. §-a szerint az ingatlan dolog átadása telekkönyvi bekebelezés által történik, a telekkönyvi bekebelezéssel tehát a teljes tulajdonjog tényleges birtoklás nélkül is megszereztetik, és az osztrák polgári törvénykönyv 440. §-a szerint jogszerű birtokba az uj tulajdonos lép, aki e jogánál fogva az osztrák polgári törvénykönyv 362. §-a szerint a dologgal szabadon rendelkezhetik, a dolgot rendszerint kénye szerint használhatja, vagy használatlanul hagyhatja, azt elenyésztetheti, egészben vagy részben elidegenitheti, vagy elhagyhatja. Felperesek az alapperben az épületek lerombolása czimén követelt 500 frt kárra nézve azon az alapon lettek pervesztesek, hogy a telekkönyvi állás szerint az épületeknek nem ők, hanem 1. rendű alperes és ennek neje a tulajdonosai, a tulajdonos pedig tulajdonával tetszés szerint rendelkezhetik; a jelen ujitott perben tehát az alapperben elfoglalt ez a jogi álláspont szintén irányadó és az 500 frt kár érdemére nézve az lehet a döntő, hogy az