Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

102 Ez a tényállás a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál irányadó ; mert felperes nem mutatta ki azt, hogy e tényállás megállapításánál a felebbezési biróság valamely jogszabályt megsértett; nevezetesen a felebbezési biróság mindkét felet kihallgatván, a sommás eljárási törvény 95. és 96. §-ai értelmében belátása szerint dönthette el, hogy melyik felet bocsátja vallomásának esküvel való megerősítésére és Engel Dávidot, mint a bizonyításra kötelezett felperesnek ellenfelét már ez okból is alaki jogszabály megsértése nélkül bocsáthatta vallomása felett esküre ; és mert a felebbesési biróság a sommás eljárási törvény 64. §-a értelmében, amennyiben kötelező bizonyitási szabály alkalmazásának esete fen nem forog, a bizonyítékokat szabadon mérlegelhette és meggyőződését az indító okok előadása mellett a per egész anyagából szabadon meríthette ; már pedig a törvény e rendelkezésének a felebbezési biróság eleget tett. A felülvizsgálati eljárásnál ekként irányadó ama tényállás mellett, felperesnek nem volt joga ahhoz, hogy maga részéről a megállapított egységi árakat egyoldalúan semmiseknek jelentse ki és ez árak mellett a munka megkezdésétől vonakodjék azért, mert az utóbb értesült arról, hogy a kérdéses összes épületek minden helyisége, illetve falazata festés alá nem kerül ; már pedig a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes alpereshez az A. alatti szerződés létrejötte után a C. alatti levelet intézte, amelynek tartalma szerint felperes a jelzett okból a megállapított egységi árakat a maga részéről semmiseknek, és egyúttal azt jelentette ki, hogy ez egységi árak mellett károsodás nélkül a munkát el nem készítheti, hanem 30% árfelemelést kér, ezzel tehát felperes az elvállalt munkának az A. alatti szerződés féltételei szerint teljesítését kétségtelenül és jogos indok nélkül tagadta meg. A felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes a C. alatti levélre válaszolólag az F. alatti levelet intézte felpereshez, amelynek tartalma szerint alperes a C. alatti levél következtében a megállapított egységi áraktól eltérni nem hajlandó, hanem a szerződéstől eláll (stornirt) és felperesnek munkáját igénybe venni nem hajlandó ; ezzel tehát alperes az A. a. szerződéstől kétségtelenül elállott ugy, mintha az létre sem jött