Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

00 indoka nincsen, s végül, mert vádlott a viszonyok szerint reá volt utalva arra, hogy keresetmód és megélhetési eszköz hiányában, habár tiltott uton is pénzt szerezzen. Ezen körülményekkel s egybevetve az ölés czéljából elkövetett cselekmények s a dulakodás a rablási szándékot teljesen bizonyitják. Vizsgálta a kir. törvényszék azon kérdést is, hogy a vádlott szándéka magában foglalta-e az ölést, vagy csak a leány elkábitását vette czélba ? Az elkábitás, mint czélzat, nem felel meg az eszköznek ; az eszköz — a sósav — minden körülmények közt romboló, s ekként még ha vádlott vizsgálati vallomását vennők is alapul, hogy ő — alternative — ölésre vagy elkábitásra gondolt, ezen elkábitás sem állhatna egyébből, — vádlott tudomása szerint sem — mint hogy a leány a sósav alkalmazása, szájába öntése folytáni oly belső sérüléseket szenved, melyek miatt öntudatát veszti s ekként a rablás véghezvihető lenne a nélkül, hogy a leány csak segélyért is kiálthatna. Másféle elkábító hatása ily mennyiségű sósavnak nincs. Ámde az a tudat, hogy a leány belső sérülések által okozott fájdalmak folytán öntudatát veszti, máris magában foglalja azt, hogy a bekövetkezhető belső sérülések hatása rendkivül súlyos, halálos kimenetelű is lehet s hogy vádlott ebbe is beleegyezett. Ezt megfontolva, a szándék még az alternativ jelleget is elveszti, mert vádlott tudja, hogy azon sérülés, mely a kábítást, az öntudatlanságot előidézi, egyszersmind halálos sérülés is. Különben is vádlott a vizsgálóbíró előtt akként ismerte be a cselekményt, hogy szándéka a halálos eredményre is kiterjedt. De a vizsgálati vallomástól eltekintvén, ezen eszköznek — a sósavnak — ezen a módon, a szájbaöntés által való alkalmazása magában is bizonyítja az ölési szándékot. A törvényszéki orvos véleménye szerint a sósav ((lenyelve halált okoz». A törvényszéki orvos a végtárgyaláson kifejté, hogy ha a kis üveg csak félig is volt sósavval telve, ezen mennyiségben feltétlenül halált okoz, nem ugyan közvetlenül, hanem a gyomor összeégetése, bélhártya- és bélgyuladás előidézése által. Vádlott ismerte a sósav ezen természetét, mert mint bádogossegéd dolgozott vele ; s otthon atyja házánál, mint rovarirtó szer volt alkalmazva ; beismerésben is van az iránt, hogy ismerte a sósav ezen természetét, védelmében is kifejezést nyer ezen tudomása,