Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

82 megfizetni; beismeri továbbá alperes, hogy a néhai biztosított díjfizetési kötelezettségének megfelelt, s beismeri, hogy a biztosítottnak halála, amitől a fizetési kötelezettség függővé tétetett, bekövetkezett, és hogy ez a maga idején alperes ügynökségénél be is jelentetett, ezzel szemben azonban a fizetést azon az alapon tagadja meg, mivel felperesek részéről a biztosítási összeg esedékességét és vételjogosultságát igazoló ügyiratok a biztosítási feltételek 18. §-a szerint a halál napjától számítandó hat hó alatt elő nem terjesztettek és mivel felperesek a követelt igényük elutasításától számítandó hat hó alatt a biztosítási feltételek 21. §-a értelmében perrel fel nem léptek, minélfogva felperesek igénye alperessel szemben elévült. A kereskedelmi törvény 507. §-a szerint a felek kölcsönös jogaira és kötelességeire nézve a biztosítási szerződés határozatai csak annyiban szolgálnak irányadóul, amennyiben azok a keresk. törvény III. fejezetben megállapítva nincsenek. Ennélfogva miután alperes fizetési kötelezettségét megállapító esemény felperesek jogelődének, mint biztosítottnak halála késedelem nélkül alperes ügynökségénél bejelentve lett, mit maga alperes is magára nézve joghatályosnak elismer, a kereskedelmi törvény 503. §-a követelményeinek elég lett téve s ezzel szemben alperes a fizetést jogosan meg nem tagadhatja a biztosítási feltételek 18. §-a alapján azért, mivel a fizetési feltétel és vételjogosultság igazolására szolgáló okmányok hat hó alatt be nem lettek mutatva, mert ezen okmányok és az azok által igazolandó fizetési feltétel a kereskedelmi törvény 503. §-a értelmében csakis a fizetési idő közelebbi meghatározása végett szükségeltetnek, amint ez a biztosítási szerződés 19. §. bevezető részében szintén megállapítást nyert, és amint maga alperes is az E. a. levele szerint a fizetést nem ezen az alapon tagadta meg. Alperes fizetési kötelezettségét tehát a kereskedelmi törvény III. fejezetben foglalt határozatok szerint egyedül azon bekövetkezett s bejelentett esemény határozza meg, amelynek bekövetkeztétől a biztosítási összeg kifizetése függővé tétetett s ez alól csakis a kereskedelmi törvény 504., 505. §-aiban meghatározott esetekben szabadulhat, ezeknek fenforgása azonban a jelen esetben ki van zárva.