Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)
00 mentése, a helynek rendszerint járt voltánál fogva biztosan remélhető ; már pedig az ötödik életévet meghaladott, tehát önmagával nem is egészen tehetetlen gyermeknek, egy indulásra kész, a szolgálati személyzettel és utasokkal benépesített hajón és pedig oly módon való elhelyezése, hogy annak kalapja mellé czédula tüzetett, melyen a jószivü emberbarátok arra kéretnek, hogy az D—n, tehát megjelölt helyen, B.-nak, s igy határozottan megnevezett személynek adassék át, gyermekkitételnek nem minősíthető. Minthogy azonban az ügynek az elsőbirósági végzésben helyesen kifejtett adatai szerint megállapítható, hogy vádlott I. Sz., aki tudta, hogy a H. F. néven anyakönyvezett fiu az ő és H. G. törvénytelen gyermeke, valamint azt is tudta, hogy B. G.-nak tőle származott törvénytelen gyermeke leány volt s már meg is halt, azon szándékkal küldötte a fiút D—re, hogy azt B.-ék családjába becsempészsze, minthogy azonban ezen szándék megvalósítására irányzott cselekvősége a kísérlet határát meg nem haladta, mert B.-ék a hozzájuk érkezett fiút a hatóságnak adták át; ezeknél fogva I. Sz.-t a Btk. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntett helyett, annak a Btk. 65. §-a szerinti kísérlete miatt kellett vád alá helyezni ; ami a közokirathamisitás vádját illeti, tekintve, hogy az ügy adataiból kitünőleg I. Sz., H. G. és S. G. vádlottak közös elhatározással és közös közreműködéssel anyakönyveztették a kőszegi plébániánál I. Sz. és H. G. 1891 május i-én született H. F. nevü törvénytelen fiúgyermekét, mint H. K. és H., G. törvényes gyermekét, s ekként szándékosan közreműködtek arra, hogy a fiu családi és ebből folyó jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan körülmények vezettessenek be a nyilvános könyvet képező anyakönyvbe; tekintve, hogy vádlottak ezen cselekményük miatt jogszerűen vádolhatók a Btk. 400. §. 1. pontjába ütköző közokirathamisitás vétségével ; tekintve másrészt, hogy az elsőbiróság által ezen bűncselekmény miatti büntető eljárás megszüntetését illetően indokul felhozott elévülés fen nem forog, mert az 1891 május 1-én született s ma is élő gyermek családi és személyi viszonyain a fentebb