Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

27 az elsőbbséget szintén a maga nevében érvényesítette, helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a keresetben körülirt bérleményeknek alperes a bérlője. És minthogy megállapittatott az is, hogy a bérletet alperes felmondotta, s e felmondást felperes elfogadta, a felebbezési bíró­ság nem sértett jogszabályt, midőn a bérleti viszonyt a felmondás hatályos voltánál fogva megszüntette. A mi pedig az eme ténymegállapításokra vonatkozó s a bizo­nyítékok állítólagos helytelen mérlegelésére vonatkozó panaszt illeti, ennek nincs elfogadható alapja, mert a bizonyítékok bizo­nyító erején alapuló bírói meggyőződésnek okai a bizonyítékok szabad mérlegelhetésénél fogva kötelező bizonyítási szabálynak meg nem sértése esetében felül nem vizsgálhatók, már pedig felül­vizsgálati kérelmében alperes kötelező bizonyítási szabálynak meg­sértését nem is panaszolja. 15­Az adófizetés megtagadására való felhívás a Btk. 172. §-a alapján büntettetett. (1898 április 15. 5071. sz. a.) A m. kir. Curia: Vallás elleni vétség és izgatás miatt vádolt Reiszner Majer elleni bűnügyben itélt : A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az első­fokú bíróság ítélete azzal a változtatással hagyatik helyben, hogy vádlott államfogházbüntetése 6 havi tartamra felemeltetik. Indokok: Bebizonyított tény, miszerint a községi bíró a lako­sokat az adóhátralék kifizetésére felhívta ; tekintve, hogy Mócs György alias Gligor tanú eskü alatt val­lotta, miszerint vádlott a lakosokat az adófizetés megtagadására egyenesen felhívta ; tekintve, hogy Mócs Péter á Grigori és Mócs Vaszily á Grigi tanuk eskü alatt vallották, hogy vádlott a községi biró felhívására a lakosokhoz beszélve azt mondta : ne higyjetek a bírónak ; tekintve, hogy Mócs Mihály és Illés tanuk is eskü alatt val­lották, hogy vádlott a községi biró felhívása után lármázott, bár a szavakat nem hallották ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom